Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 3. szám - Az ELVÁLÁSOK MAGYARORSZÁGON A HÁBORÚ ELŐTT ÉS A HÁBORÚ UTÁN
108 tak a házasíelek közül arról, hogy egymással a bíróság előtt perlekedjenek, s amikor a háború pusztításai során a férjek közül bizonyára sokan estek el olyanok a harctéren, akikben a válás gondolata már előbb megfogant. Az elválások számának ez a fnegduzzadása szinte máról holnapra történt meg. 1906-ban a válások száma még mindössze 3849 volt s a következő évben már 7103, hogy azután ez a szám soha később a háború kitöréséig le ne csökkenjék 6000-nél alacsonyabbra.6) Annak idején a nagy emelkedésnek okát többiéleképen pertraktálták s leginkább az a felfogás jutott felszinre, hogy a magyár törvényhozás a részes abban, hogy egyszerre oly sok volt-házaspár kezdtekülön keresni a maga boldogulását.7) Állítólag a m. kir. kúria tehermentesítést célzó 1907-ik évi XVII. t.-c. letí volna az éntelmi szerzője annak, hogy a válások hirtelen annyira sűrűbbek lettek nálunk, mint előbb. A 'törvény ugyanis eltörölte a perrendtartásnak azt a. rendelkezését, hogy a házassági pereket minden esetben hivatalból fel kell ter-* jeszteni felülvizsgálat végett a felsöbbfokú bírósághoz s felebbezésnek "csak akkor volt helye, ha azt a felek, vagy a királyi ügyész óhajtotta, nyilvánvaló, hogy ez az intézkedés az eljárást rendkívüli mértékben meggyorsítja, mert akikelválásuk kimondása végett bírói útra lépnek, a legtöbbször maguk is siettetni akarják a válást s nem igyekeznek azt felebbvitellel gátolni. Ahhoz tehát kétség sem iér, hogy a válások 1907-ik évi nagy számának oka az emiitett reform volt, melynek közvetlen hatása abban nyilvánult meg, hogy nagyon sok, esztendők sora óta felhalmozódott válóper első- vagy másodfokú ítélete azonnal jogerőre emelkedett. Ámde abban, hogy a válások száma később is igen magas maradt, — 1912-ben pl. 8187 volt s a következő évben is valamivel kevesebb csupán —, az új szabályozásnak hatása már más irányban bontakozott ki. Abból, hogy az évenkint folyamatba tett válóperek száma most már 4-szer, vagy csaknem 5-ször is meghaladta a század legelején megindított pereknek a számát, íziben kitűnik az, ihogy a válásoknak könnyebbé tétele friss mozgalmat teremtett a házasságok történetében. A válóperek meggyorsulván s ezzel kapcsolatban kevesebb költséget is emésztvén meg, lehetővé vált oly házasfelek házassági kötelékének megszüntetése, akikben a (hajlam, a szándék talán már előbb is megvolt erre, akik már korábban is talán már (tényleg külön éltek, de korlátolt anyagi erejük nem engedte meg a drága pereskedést. Ha tehát a mélyebben járó rugókat tekintjük, melyek a házasfeleket 1907 óta sokkal gyakrabban késztették arra, hogy a házassági köteléket felbontsák,, nem kételkedhetünk abban, hogy a házassági perek eljárási reformja tulajdonképen csuk azokat az erőket szabadította fel, amelyek korábban kénytelenkelletlen szunnyadtak s ha az erkölcs és a vullás szempontjából s különösen a katholikus vallás szempontjából talán mélységesen ' fájdalmas tünet is volt a válási hajlandóságnak gyors elharapódzása, — magasabb emberi szempontból megnyugvással kellett fogadni azt a lehetőséget, mely megengedi a feleknek azt, hogy kimeneküljenek a szerencsétlenné vált házassági kötelékből. Azok a' számok tehát, melyek az elválásoknak számát a háborút megelőző években .szakadatlanul magasnak maitatták s amelyek szerint hova-továhb évenkint minfi) L. a Magyar Statisztikai Évkönyv megfelelő köteteit. 7) L. u. o. ' ) |