Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A német fajvédelem útja

100 U. o. Albrecht Haiishofer, Südamcrikanischc Zukunfísfragen. Az Inkák kincsének aranyködébe vész Délamerika múltja; jövője elsősorban a népesség problémájának megoldásától függ. E nagyrészt még kiaknázatlan természeti kincsekkel dúsan megáldott óriási területen, amely negyvenszer akkora, mint a mai Németország, mindössze 70 millió ember él. A természetadta gazdasági lehetőségek kihasználása, a jelenlegi gazdasági sznT vonal fölé emelkedés a benszülöit indián, negroid és a spanyol-portugál elemekkel nem lehetséges. Délamerika gazdasági szempontból rá van utalva a bevándorlásra. A múlt század végén odairányuló kivándorlás túlnyomóan mezőgazdasággal foglalkozó tömegekkel gyarapította Délamerika gyér lakosságát. Manapság az európai ipar adja le emberfölöslcgét Délamerikának. A kivándorlók három csoportba oszthatók: németek, spanyol-portugál-olaszok és aránylag legcsekélyebb számban keleteurópai szlávok. Mind a három csoport Európának úgy politikai, mint szociális sezmpontból leginkább forrongásban lévő területeiről' való. Szociálista. fascista, szindikalista, bolsevista eszmékkel telített egyének keverednek ezáltal bele egy olyan társadalomba, amely még félig a patriarchális, félig pedig a korai kapitalista rendszerben él Ne téveszszen meg bennünket az, 'hogy Délamerika „demokratikus köztársaságokból" áll, amelyek alkotmányukat túlnyomóan Északamerikából vették át. A külső „jogi díszlet" és ezeknek az államoknak valóságos élete között mélységes iir tátong. A politikai akarat igazi hordozói még a délamerikai nagy államokban is. nem a nagy tömegek vagy ezeknek demokratikus érzésű vezető férfiak hanem egy csekélyszámú, de annál jobban összetartó arisztokratikus réteg, amelynek hatalma főként azon alapszik, hog3r a földbirtok túlnyomó nagy része az ö kezében van. Helyzetük legtalálóbban a keleteurópai „kiskirályok": a magyar vagy a lengyel mágnáséval hasonlítható össze. (?) ök képviselik egyúttal a legkulturáltabb elemét, ami nem sokat mond, mert hiszen például Braziliában az analfabéták aránya kb. 70%. A kulturátlan benszülött tömegeket téliesen előkészületlenül találják az európai bevándorlók által importált szociális eszmék. A lassú fejlődés helyébe ugrásszerű tünetek lépnek s a máról holnapra támadt, vagy legalább is tudatossá vált szociális ellentétek főként a természetellenes gyorsasággal és aránytalanul megnövekedett nagyobb városokban zen- s, dülésekben, forradalmakban robbannak ki. A bevándorlás tehát, amilyen nélkülözhetetlen és szükséges Délamerikára nézve gazdasági szempontból, ép olyan veszélyeket rejt magában politikai és szociális téren. o. gy. • • •.• ,. . * * * - "-^.skff'•• :W$£R Logos, XíII. évf. (1924) 2. füzet. O. Spann, Vorran'i und Gestaltwanüd in der Aasgliederungsordnung der (iesellschaft. (Rang és alkat a társadalmi fejlődésben.)'" :;•&}'<">&> :J-?*>W^j/H^<&.r*k~-. •»•• y . 'y^'^^^jj^^^^^S^^^ A társadalom megértésének az a kulcsa, hogy mindig csak a maga osztatlan egységében fogható fel: a társadalom mindig egész, amelynek tagozódásai ismét egészek, mondhatnók részleges egészek. Az egyedi jelenség társadalomtudományi jelentősége mindig csak a nagy, vagy ehhez a viszonylag kisebb egészhez viszonyítva ismerhető meg (mint pl. az állam vagy a háztartás tsgja); a társadalmi tudományok sajátlagos nézőszöge tehát nem a térbeli egymásniellettiség, sem az időbeli egymáselöttiség, vagy utániság, hanem a fölé- és alárendeltség, más szóval a rangviszony.