Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A német fajvédelem útja

84 •tévesztenek a német nép való lelki állapotát illetőleg. Más az ideák világa es más az elnökválasztás, mert más dolog az eszmék áramlata és térfoglalása az emberek lelkében és más a taktika, á politikai célszerűség és lehetőség kérdése. A „völkische Bewegung" ma még a politikai szélsőségek közé tartozik. Az adott körülmények között vészthozó radikális jellege egymaga megérteti, hogy kül­sőleges politikai sikerekben eddig vajmi kevés része volt. A német tájvédelmet, amelynek állandó és biztos térhódítását növekvő ,.völkisch"-irodalom jelzi, ma már mégis 32 mandátum képviselt ;i Reichstagbán. Ha idővel majdan fokoza­tosan lazulnak Németországon a Versailles! bilincsek és kibonthatja szárnyait a német nacionális gondolat, talán ez a szám is növekedhet és pedig annál inkább, minél nagyobb haladást tett Németország annak a célnak irányában, amely végcélja —• egyelőre álma minden igaz németnek: a győzelmes reváns útjánv. • '• '' •' • ».<•.••'. »--''•'•'-' "• Ne - bocsátkozzunk jóslatokba. Bizonyos csak az, bogy a német fajelmé­let! politikai irány is egyelőre ugyanazon erők miatt nem jut levegőhöz, ame­lyek Németország torkát szorítják; a jelenlegi elgyengült Németország nem engedhet érvényesülést egy oly ideának, amely végül is a monarchia vissza­állításához és szabadságharchoz vezet. Természe'es tehát, hogy a forradalmi nacionalizmus, vállalkozása a- mostani elnökválasztás első fordulójában ép úgy nem hozott kézzelfogható politikai sikert, mini amily határozott bukássál an­nak idején a bajor puccs (Hitler—Lúdéndorff) végződött. Amikor )922 végén először tűn'ek fel München utcáin Hitler tábori zöld csapatai, és 1923 februárjában, léhát rövidesen a Ruhr-vidék megszállása után, először tartottak katonai szemlét a bajor nemzeti szocialisták harci alakulatai (Ueíeclitstruppen), az európai közvélemény tisztában volt vele. hogy ezzel Ku olasz íascizmus- uJ.án Németországban is megindult a nacionalista forradalmá­rok,, küzdelme a hatalomért (Nutional-SozialisliscHc 't'reiticits-Bewegmig).' Az eszmei eéí, a megvalósítás formája és észközei ugyanazok: fegyveres terrorra képes, alakulatokba tömöríteni a nemzeti elemeket, elsősorban a báboruviseít értelmiséget az elernyedt nemzeti erők egyesítése és konzerválása érdekében a marxizmus -bontó, züllesztő törekvéseivel szemben. Az olasz és. német szo­cialista terror .félelmes és- egyenrangú ellenfelekre talált azokban a német es oiasz rfjakban, .akik a háború után sem szűntek meg harcosok* 'enni, rajongói lettek a. .-katonai, fegyelemnek és pompának, a katonai szellemnek, akikben a háború vége nem a plebeius tömegek antimilitarizmusát váltotta ki, hanem akik - ellenkezőleg — dühödt- ellenségévé lettek mindannak, ami a nemzeti erők, elsősorban a katonai szellem destruálását jelenti. A német mozgalom is termé­szetesen a kormányhatalmat akarja megszerezni: a kormány pedig gyenge és magatartása i.s hasonló az olasz kormányéhoz, amelynek akarata Mussolinié.­vej szemben a koncessziók sorozatában nyilvánult. A két mozgalom azonossága nyilvánvaló. De mily különbség az eredményben! A német mozgalomnak elsősorban két külső esemény adott lökést; a# olasz fascista irány győzelme 1922 októberében és a Ruhr-vidék megszállása 1923 januárjában Mussolini 1923-ban hatalma tetőfokán állott, sugalló biztatást árasztva magából és utánzásra, tettre ösztökélve másutt is azokat, akik a.nem­zeti mozgalmak élén állottak. Az olasz íascizmus győzelme megmutatta, minp

Next

/
Thumbnails
Contents