Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A német fajvédelem útja

85 sikert érhet el a legtágabb nyilvánosság előtt és a kormány szeme-láttára szervezkedő hazafias forradalom. A sikeres fascista puccs új iskolát látszott alapítani az államcsínyek terén. Az olasz feketeinges milícia ellenállhatatlan fölvonulása, a Marcia su Roma képe elevenedett meg azokhan a novemberi napokban (1923-ban), amikor Hitler és Ludcndorff bajor rohamcsapatai, Ehrhardt és Rossbach különítményeitől támogatva a thüringiai határon menetkészen állottak, készen a fölvon lilásra a köztársasági Berlin ellen. A német Marson azonban nem ind ni i meg és a bajor nemzeti monarchista puccs meghiúsult, talán nagy Szerencseiére a szerencsétlen Németországnak, amelyet a nemzeti ellenállás kormánya beláthat;!:lan és újabb katasztrofális kimenetelű bonyodalomba sodorhatott volna. Ami pedig a müncheni kísérlet kudarcát és okait illeti, itt is elég, ha szembeállítjuk a győztes Olaszország és a leláncolt Németország helyzetét az európai politikában Amit az előbbi, a győztes ántánt tagja megtehetett a nemzeti erők tömörítése és összefogás-a terén, az szükségkép tilos az utóbbinak, a fölbomlásra, tartós gyengeségre és pacifikus ernyedtságre ítélt, „demokratizált" Németországnak. A íascizmus az általános európai helyzetre egyébként sem jelentett sokat; célja belpolitikai volt, amelyet nem feszélyeztek külpolitikai ;:gg()da'mak: véget vetni az országban dúló anarchiának. A német forradalom sikere vágy bukása azonban az európai .,béke" kérdése volt S ma is az: ha győz a forradalom, Németország monarchia és a fegyveres ellenállás útjára lép, Ludcndorff vállalkozásának akkor is, csak úgy, mint most, meg kellett buknia a külpolitikai helyzeten és a német józanságon. A ,.völkische Bevvegung" túlél e a müncheni csapást, mert a mozgató ideák jó talajba egészséges gyökereket eresztettek. A vezérgondolat a faj fogalma, a néniét faj eszméje és érvényesülési törekvése; a mozgalom célja: a köztársaság (weimari alkotmány) megdöntésével a nemzeti állam fölépítése, tehát mindannak kizárásával, ami nem tartozik a germán fajisághoz, ami nem ..urdeutsch". Az elméleti kiindulás a germán faj felsőbbrendűségének dogmája. Ez az elv szükségkép iránytűje minden fajnak, amelynek törekvéseit a nemzeti öncélúság érzése hatja át. A német faivédelem gondolatában is egyenes vonal vezet a nemzeti test parazitáinak irtásá'ól (a szoros értelemben vett faj„védelemtől") a faji uralom, a nemzeti expanzió eszméjéhez. Az elméleti alapok sem hiányoznak, még kevésbbé a doktrína nagy elődei. A „völkische Bevvegung" azt tanítja, hogy az árják fajtiszta leszármazottai nem a latinok, hanem a germánok, elsősorban az északi németség. Eredetét pedig a német fajvédelmi mozgalom Klopstockra, Lessingre, Herderre, Fichtére stb. vezeti vissza. A „háború" vonatkozó felfogásában Hegelt, a német felsőbbrendűség apostolát vallja tanítómesterének, az az „észszerű és isteni háborúban" találta meg a tör'énelem igazi mozgatóját és a fejlődés legfelső fokát az emberiség ..germán periódusában" jelölte meg. Ebből a gondolatból táplálkozik a ..völkische Bevvegung" elmélete a háborúról, annak szükségességéről és dicsőségéről. Mert a német fajvédelem nemcsak gyakorlatban háborús-párt, hanem doktriner hirdetője is a háborúnak. Különös vonás ez a Mars-kultusz a német forradalmi nacionalizmusban. Amint sajátos olasz színezete van a fasizmusnak, ugyanúgy megvan a völkische Bewegungnak a német jellege, amelyet a