Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 1. szám - Réz Mihály: A történelmi realizmus rendszere [könyvismertetés]

82 nem összegezte; magam tapasztaltam, hogy a tanyai viszonyok tanulmányozásánál mily fárasztó, heteket elrabló munka a kívánt adatok összegezése. Kívánatosnak tartanok azt is, hogy a jövőben a Hivatal a rendezett tanácsú városokra vonatkozó adatokat is összegezze, mert nem tartjuk helyesnek azt a felfogást, amely csak a törvényhatósági jogú városokat ismeri el városokul s ezek adatait állítja szembe a vidékkel, amelybe a rendezett tanácsú városokat is belefoglalja. Hiszen köztudomású, hogy Szombathely, Kaposvár, de a kisebb dunántúli városok is sokkal városiasabb jellegűek, mint a nagy tanyavidéket is magukban foglaló alföldi városi törvényhatóságaink. Benisch Artúr. /\ Réz Mihály: A történelmi realizmus rendszere. (A szerző irodalmi hagyatékából, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. „Stúdium" kiadása. Budapest. 1923. — 209 1.) Meghatottan vesszük kezünkbe a Réz Mihály poszthumus kötetét: tragikus mű ez, egy tragikus magyar élet monumentuma! Tisza István oldalán vívta Réz Mihály a maga fájó harcát a magyarságért, amely hidegen és értetlenül fordult el tőlük és lobbanékony lelke mohóságával itta be az idegen, a romboló igét. A magyar nagyság sorsa ez: a magyarok ellen küzdeni a magyarokért! A Jászt Oszkár gyökértelen, mérgező illuzionizmusának diadala Réz Mihály nagy történelmi távlatokból kinőtt, nagy emberi mélységekben járó, egyenes és férfias realizmusa fölött: sajátosan magyar tanulság. „A történelmi realizmus rendszere" a politika egész problematikáját vázlatosan átfoglaló, rendszeres teljességre törekvő és tárgyilagos távlatok felé igyekvő munka, de van egy fejezete, amely a vonalvezetésnek különös élességével tűnik ki; érezzük, hogy érzelmileg árnyalt területeken járunk, hogy szívügy ez már, nemcsak a gondolaté: nem lassú, módszeres kutató munka eredményei pihennek itt, — egy élet harcai gyűrűzik körül a kihűlt mondatokat. „A fajok" a címe e fejezetnek: a nemzetiségi kérdésről van szó. Itt olvassa rá Réz a leckét minden doktrinér liberalizmusra. A „politikai nemzet" vértelen fogalmi konstrukciója roppan össze itt; a nemzet nem jogászi kategória, amelyet térbeli adatokkal lehetne elhatárolni: a valódi nemzet öntudategységet jelent! Faj, nemzetiség, nemzet csak fokozatai a politikai egyéniségnek: az öntudatraébredés fokozatai. Ez az öntudatraébredés pedig abban áll, hogy egy faj egyéniségének kifejtését célul tűzi ki maga elé. A szabadság e célkitűzésnek csak első stádiuma, második stádiuma az urui'om1. Hogy valamely nemzetiségi mozgalomnak mi a konkrét célja és hogy hol állapodik meg, csak az cpportunitás, az erőviszonyok kérdése. A felszabadítással nem éri be — hozzátehetjük, annál kevésbbé, minél kevesebb erő-