Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 1. szám - Az 1920. évi népszámlálás. Első rész. A népesség főbb demográfiai adatai [könyvismertetés]

81 6-2-ről 5-9-re esett. A stagnálás fő oka a zsidó vallásúak tömeges kikeresztelkedése, amely a közlemények szerint 1918—1919-ben 16.000 fővel csökkentette számukat. A forradalom alatt a zsidók a ma elszakított területekről nagy számban tódultak, főleg Budapestre, viszont 1919—1920-ban a külföldi illetőségűek egy része kénytelen volt távozni. Már 1910-ben észlelhető volt, hogy a zsidóság az ország nyugati részén fogyott, míg Budapesten és a keleti részeken erősen gyarapodott. Ez azt jelenti, hogy a műveltebb zsidóságban erősen hódított az egy- és kétgyermekrendszer, szemben a keleti, Galíciából beözönlött zsidók nagy szaporaságával, továbbá, hogy a zsidóság, éppúgy, mint a nyugati államokban, nálunk is elhagyja a falut s a városokban tömörül. 1910 óta a dunántúli zsidók száma jelentékenyen, 11-2%-kal csökkent s fogyott, a fővárost és közvetlen környékét leszámítva, a Duna—Tisza közén is, a keleti részeken pedig stagnált. Egyes megyékben a zsidók fogyása a 25%-ot is meghaladta. A 473.310 zsidó közül törvényhatósági jogú városokban 264.508, rendezett tanácsú városokban 77.641 lakott, tehát az egész hazai zsidóság 72-,3%-a városlakó. A városokban számuk tíz év alatt 20.206-tal növekedett. Tulajdonkép azonban a vidéki városokban is megfogyatkoztak; a magyar zsidóság csak a fővárosban s néhány vidéki központban fejlődik. A zsidók száma volt: A vidéki városok közül legerősebben fejlődött a zsidóság Nyíregyházán (31%), Makón (23%) és Debrecenben (21%). Legerősebben van a zsidóság képviselve Sátoraljaújhelyen (30-5%), Budapesten (23-2%), Balassagyarmaton (21-3%) s Újpesten (20%), a községek közül Kisvárdán (30-2%). A közlemények szöveges részét Kovács Alajos min. tan. írta nagy gonddal s a kínálkozó tanulságok gondos kiemelésével. — A statisztikai rész gyakorlati értékét nagyon növeli az az újítás, hogy minden 50 lakosnál népesebb külterületi rész fontosabb demográfiai adatait közölték. Ma, amikor a 8 millió lakos közül közel másfélmillió a külterületen él, a tanyai lakosság problémája az érdeklődés homlokterébe jutott, az e kérdéssel foglalkozók nem is foghatnak munkájukhoz a tanyai lakosság statisztikájának beható tanulmányozása énlkül. Sajnálnunk kell azonban, hogy a Statisztikai Hivatal a külterületi adatokat járásonként és megyénként 1910-ben 1920-bau Budapesten 203.687 Budapest környékén (11 község) 18.500 Nagy-Budapesten 222.187 215.512 22.956 238.468, azaz 50-4%. Társadalomtudomány. 6