Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 1. szám - Az egyke oka és ellenszerei. A Társadalomtudomány körkérdése

32 számbelileg súlyosabb, mert általánosabb vesztesége fajunknak. A továbbiakban tehát a születési hányados hanyatlását előidéző gyermekkorlátozásnak, mint általános jelenségnek okairól és orvosszereiről fogunk szólni; ebből a kevésből természetesen neíli maradhat ki az egygyermek-rendszer különös kérdése sem. Bár hitünk szerint a statisztikus férkőzhetik legközelebb á gyermekkorlátozás felettébb bonyolult okkomplexumához, mégis önáltatás volna azt mondani, hogy a gyermekkorlátozás oka-it, kivált azok rangsorát pontosan lemérhetjük a ma rendelkezésre álló statisztikai anyag alapján. Sőt még a legtökéletesebb: a családot észlelési egységnek felfogó és azt térben s időben nagy apparátussal vizsgáló statisztika sem tudná felderíteni pontosan az összes okokat, mert hiszen a gyermek iitáni vágy, valamint a gyermekuemzés és felnevelés elé gördülő akadályok átérzése és mérlegelése bizonyos fokig egyéni, a kettő közötti összeütközés ereje az emberek különböző egyéniségének annyi imponderabiliájától is függ, hogy az oknak a tömegészlelés módszerével való szigorúan tudományos felderítése bajos. Ebből éppen nem következik, hogy a statisztikus a kérdés tisztázásánál ne kérjen vezérszerepet, legfölebb az, hogy más tudományok eredményeit s hellyel-közzel módszerét is értékesítse. Az okok tisztázásának útján irányjelzők mégis azok a szabályszerűségek és nexusok maradnak, amelyet a tömegészlelés során nyerünk. I. Bizonyos tendenciák megállapításával közel juthatunk az okok felismeréséhez. így hazai, de részben külföldi adatok alapján is mondhatjuk, hogy: 1. A városi népesség terméketlenebb és termékenysége gyorsabban is hanyatlik, mint az agrár népességé. Minthogy a városi népességben a sajátos termelőviszonyok következtében az osztályhelyzetileg nem önálló elemek az önállókhoz képest sokkal többen vannak, mint falun, e tételt úgyis lehetne formulázni: a születés csökkenő tendenciája elsősorban a függő elemek sajátja, bár a falusi és városi önálló népesség sem ment tőle. De viszont 2. A jelzett tendencia a mezőgazdaságnál is érvényesül, ahol is a függő elemek nagyobb arányát mutató törvényhatóságokban gyorsabban sülyed a születési hányados, mint a túlnyomólag kisbirtokosok lakta megyékben; (bár napjainkban utóbbiak termékenysége még kisebb s jóllehet, az egygyermek-rendszer tipikus kisbirtokos-betegség.) 3. Az elsőrendű szükségleti cikkek árhanyatlásával (többtermeléssel) és a tényleges munkabér emelkedésével a nem önálló rétegek születési hányadosa s kivált szaporodása javul az önállókhoz viszonyítva. 4. Az általános műveltség és a gyermekhalandóság befolyá-