Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 1. szám - Az egyke oka és ellenszerei. A Társadalomtudomány körkérdése

16 vonta azt. Az uradalmi cselédeknél, ahol a dolgos két kar a megélhetést előmozdítja, nincs „egyke"; nincs az ormánysági, sárközi magyaroknál sem. Oka, illetve előmozdítója volt régebben az „egyke" katonaszolgálatbeli kedvezménye, újabban a kényelemszeretet, a korán nősülés és férjhezmenés lehetősége, s különösen a háború óta őrült módon terjedő fényűzési, cifrálkodási vágy is. Orvosolni nem lehet e bajt, vagy legalább is nagyon bajos. Szép szó nem használ semmit, meggyőzés lehetetlen. Csak a földhöz juttatástól, a földbirtokszerzés lehetőségétől, s népünknek az ipari pályára való terelésétől lehet kedvező hatást remélni. Több gyermeknél fokozott és lényeges adókedvezmény, felsőbb támogatás, anyagi segítség, erkölcsi elismerés, ha meg nem szüntetné is a bajt, de javítana a helyzeten. Megakadályozni azáltal lehetne, ha a földbirtokot egy gyermek nem örökölhetné egészben. Drasztikus kúra lenne, szinte félve írtam le e sort, de meg kell lenni, mert ahol 40—50 év alatt teljesen kipusztítja ez epidémia a nemzetfenntartó magyar fajt, borogatás helyett kést kell alkalmazni. Ismétlem, amin kezdtem, oly rettenetes e baj, oly pusztító hatású, hogy igen sürgős és komoly megfontolást igényel az államhatalom részéről is. Ennél fontosabb problémája ma nincs CsonkaMagyarországnak! Foglalkozni vele azonban csak szeretettel szabad, de foglalkozni kell, mert minden esztendőben annyi a fogyás, amennyi a négy és féléves világháború összes vesztesége volt! KOVÁCS ALAJOS. Már a háború előtt sokat foglalkozott a statisztika és a társadalomtudomány nálunk is, külföldön is az „egyke" kérdésével, melyet csak mi nevezünk ilyen röviden, külföldön a probléma neve általában „a születési arány csökkenése", vagy „a gyermekszám korlátozása". Tulaj donképen nálunk sem az egykéről van szó, mert hiszen a statisztika beigazolja, hogy még ott is, ahol az egygyermek-rendszer legjobban el van terjedve, jóval több esetben születik két vagy több gyermek a házasságokból, mint egy. Baranyában például, amely megyét általában az egyke főfészkének szoktuk tekinteni, az 1909—1912. években megszűnt 3749 házasság közül 492-ből egyáltalán nem született gyermek, 506-ból csak egy gyermek született, ellenben 596-ból született két gyermek és 2157-ből, tehát a házasságok nagy többségéből, két gyermeknél is több. A baj azonban abban van, hogy a több gyermekes házasságok aránya Baranyában sokkal kisebb, mint az ország átlagában