Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1924 / 1. szám - Az egyke oka és ellenszerei. A Társadalomtudomány körkérdése
14 delmét pótolják. A birtokpolitikai ok ezzel meg volna szüntetve, a társadalmi szokás ellen azonban a fentemlített lassú, de szívós munkával lehet csak küzdeni. Sohasem szabad eközben abbahagyni a küzdelmet azok ellen a gyermekáldást elhárító bűnös eszközök ellen, amelyekre eddig összes hivatalos védekezésünk szorítkozott, de ezt is nagyon hiányosan tette, mert csak a magzatelhajtások ellen tartalmazott határozott tilalmakat, s néhány óvószer használata ellen lépett föl lanyha erővel. A bábákat sokkal szigorúbb felügyelet alatt kell tartani, minden bűnös üzelmüket a legszigorúbban megtorolni; viszont rendelkezésre kell bocsátani elég anyagi forrást arra, hogy az ellenkező irányban viszont külön jutalomösszegeket kapjanak minden második, harmadik, stb. gyermek világrahozásánál s életbentartásánál. Az egyke-kérdéssel látszólag nem függ szorosan össze a csecsemőhalandóság ellen való küzdelem, hiszen az egykés falvakban nem a nagy csecsemőhalandóság miatt kevés a gyermek, hanem azért, mert kevesen születnek. Az ország népességi erejének fejlesztése szempontjából azonban a kettő nagyon is kapcsolatos, s minden egykeakció végeredményben mégis oda irányul, hogy ne csak a többet szülő, hanem a többet fölnevelni tudó anyák számát növeljük. Acsecsemőhalandóság leküzdése s a csecsemőgondozás javítása terén fönnálló kívánalmak annyira közismertek, hogy azokról itt nem kell többet beszélni. III. A fentiekben jeleztem, hogy milyen kísérletek lehetnek alkalmasak az egyke ellen való küzdelemre. Hogy ebben a küzdelemben az államon kívül milyen társadalmi szervek, milyen csoportosításban és mértékben vesznek részt, az a részletes kidolgozás dolga. Abból a gondolatból azonban, amelyet a III. kérdés sejtet, nem szabad kiindulnunk, hogy t. i. az egyke egyáltalán nem volna orvosolható. Ha pedig valaki ezt mint vitán kívül álló tételt tartja szem előtt, akkor nem is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehetne a terjedésének gátat vetni. Addig ugyanis, amíg bizonyos területeken az egygyermek-rendszer dívik, anélkül, hogy ez a nép anyagi romlását okozná, addig mindig csábító lesz a szomszédságra, következésképen továbbterjedése ellen kordont nem lehet húzni.