Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 1. szám - A külföldi kölcsön

4 ket vonz az országba az állam által fölvett kölcsönön felül és <ezek a tőkék megtermékenyítik gazdasági életünk szikkadt talaját, föltétlenül helytelen és káros azonban az az álláspont, hogy külföldi kölcsön nélkül egyáltalán nem tudnánk kivergődni mostani súlyos helyzetünkből és így lét vagy nemlét kérdése ránk nézve .a külföldi segítség. Ezt a kishitű álláspontot egy élniakaró nemzetnek elfoglalnia nem szabad, mert a nemzet erői kifogyhatatlanok és koránt sincsenek kimerítve a módozatok, amelyek szerint, •saját erőnkre szorítkozva, a siker reményével próbálkozhatunk. A különbség csak az, hogy külföldi kölcsön nélkül a kivergődés hosszú időbe kerül és megtakarítható nagy erőapazarlással jár, míg annak segítségével az eredmény rövidebb idő alatt és nagyobb biztossággal érhető el. Nem szabad figyelmen kívül hagyni még azt sem, hogy a külföldi kölcsön révén hosszú időre el tudjuk hessegetni a bizonytalan nagyságú jóvátétel rémét, amely különben lidércnyomásként nehezedne egész gazdasági életünkre és esetleg minden erőfeszítésünket szizifuszi munkává tehetné, a jövőbe vetett bizalmunkat, munkakészségünket teljesen aláásná. Ha a külföld nekünk kölcsönt ad, a nemzetközi tőke minden hatalmi tényezőnél messzebbmenő módon fog gondoskodni arról, hogy a kisentente a jóvátétel bizonytalan terhének zsaroló revolverével többé bennünket ne riasztgasson. Sőt a külföldi kölcsön kérdésének fölvetése egyenesen oda vezet, hogy a jóvátétel bizonytalan problémáját is vagy végleg tisztázni kell, vagy pedig a törlesztés idejére a jóvátételek fizetését teljesen föl kell függeszteni. Mindenesetre a mai nyomasztó bizonytalanság helyébe a kétségtelen bizonyosság lép, ami közgazdasági szempontból sokkal előnyösebb. Szükséges tehát kétségtelenül a külföldi kölcsön mind gazdasági, mind pénzügyi szempontból, nemkülönben a külföld és a belföld bizalmának gyors helyreállítása érdekében. Hogy azután ez a kölcsön valóban célravezető lesz-e, hasznos lesz-e, az függ attól, hogy mi az ellenértéke ennek az idegen segítségnek, hogy mikép használjuk fel és hogy ennek segítségével meg tudjuk-e vetni egy olyan gazdaságpénzügyi politika alapjait, amely a partra húzott kocsit már nem engedi többé a kátyúba visszasülyedni. A föltételek tehát rendkívül fontosak, mert ezek döntik el, vájjon az orvosság nem lesz-e rosszabb, mint maga a betegség? Fájdalom, az eddig nyilvánosságra került két jegyzőkönyvnek és a Népszövetség pénzügyi bizottsága jelentésének tartalmából kitűnőleg nemcsak pénzügyi föltételekkel kell számot vetnünk, de politikai és gazdasági kikötésekkel is, vagy legalább is a külföldi kölcsön ily kihasználására irányuló törekvésekkel. A kölcsön a pénzpiac mai helyzete mellett kétségtelenül nem lesz olcsó és emellett rövid idő alatt vissza kell azt fizetnünk.