Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 1. szám - A külföldi kölcsön

3 bői foganatosítani. Ha tehát azt akarjuk, hogy gazdasági talpraállásunk ne csigalassúsággal és bizonytalan léptekkel történjék, nyilvánvalóan kénytelenek vagyunk a külföldi tőkét még sokkal nagyobb mértékben igénybevenni, mint a háború előtt. Ismeretes továbbá, hogy pénzügyi helyzetünk is mily kritikus, ellenére a roppant erőfeszítéseknek, amelyeket tettünk és a rendkívüli súlyos terheknek, amelyeket vállaltunk. Pénzünk értéke ismételten nagyot zuhant és a pénz iránt való bizalom hazánkban erősen megrendüli. Ennek következtében gazdasági életünkben súlyos elváltozások és beteges elfajulások jelentkeznek. Minthogy államháztartásunk egyensúlyát helyreállítani nem tudtuk, az infláció réme továbbra is fenyeget. Lehet azt vitatni — és pedig teljes joggal —, hogy megfelelőbb gazdasági és pénzügyi politika mellett talán nem sülyedtünk volna ilyen mélyre, de azt már aligha fogja garantálni tudni akárki is, hogy mostani beteg állapotunkból, legyengült gazdasági szervezetünk mellett, a lábrakapott nagyfokú bizalmatlanság közepette, akármilyen jó pénzügyi és közgazdasági politikával gyorsan és föltétlen biztossággal ki tudnánk vergődni. Kísérlet volna ez is a siker sok valószínűségével, de azért eredményre föltétlen biztossággal és azonnal számítani nem lehetne. Ezzel szemben kétségtelen, hogy egy megfelelő föltételek mellett nyújtott külföldi kölcsön segítségével az államháztartás deficitjét azonnal meg tudjuk szüntetni, a bankóprést rögtön meg tudjuk állítani és az államháztartás egyensúlyát hosszabb időre képesek vagyunk biztosítani. Így hát a pénz belső vásárló erejét és külföldi árfolyamát legfőképen rontó inflációnak legott véget tudnánk vetni. És külföldi fizetési eszközök birtokában pénzünk külföldi árfolyamát hosszabb időn át is egyszinten tudnók tartani, még abban az esetben is, ha átmenetileg kedvezőtlen a kereskedelmi, illetve fizetési mérlegünk. Ilyenformán képesek lennénk a magyar koronát föltétlen sikerrel hamarosan és hosszabb időre szólóan stabilizálni, azaz minden nagyobb és nem a reális gazdasági tényezők, hanem a spekuláció által előidézett ingadozástól megóvni. Ezzel pedig a megnyugvás és a bizalom költözne újra lelkünkbe és az egész gazdasági életünk újra szilárd bázisra tudna támaszkodni, a kalkuláció újra lehetővé válnék, a termelő munka és a szolid kereskedelem mihamar lendületet venne. A külföldi kölcsön jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy segítségével gazdasági életünk kátyúba ragadt szekerét gyorsan és biztosan partra tudjuk vonszolni s akkor azután már saját erőnkből is képesek vagyunk boldogulni. Nem szabad a külföldi kölcsönt csupán összegének nagysága és közvetlen hatása szerint megítélni. Igen nagy annak közvetett haszna is. A külföldi kölcsön segítségével bekövetkező stabilizáció ugyanis külföldi tőké1*