Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 1. szám - A külföldi kölcsön

2 nyaink kedvezőtlen alakulásában, beható vizsgálódás nélkül nehéz; eldönteni. A tényt magát azonban az immár évek óta jelentkező gyengébb termelési eredmények kétségtelenné teszik. Iparunk — bár a háború után örvendetes lendületet vett — igen nagy nehézségekkel küzd a belföldi fogyasztóképesség csökkenése, a szomszéd államok piacainak bizonytalansága és főképen a nyersanyag hiánya miatt. Ez utóbbi tekintetben rá lévén utalva a szomszéd ellenséges államokra, jövője bizonytalan. Kereskedelmünk béklyóba van verve a szomszéd államok elzárkózó politikája következtében és így központi helyzetünk kereskedelmi előnyeit nem tudjuk kihasználni. Nemzeti vagyonunk is nagyot csökkent és leromlott állapotba került a háború és a forradalmak pusztításai következtében. Ki kell emelni még, hogy a trianoni béke folytán, amely Magyarország szerves és szorosan egymásbafonódó gazdasági szerkezetét darabokra törte, kénytelenek vagyunk egész gazdasági életünket új alapokra fektetni, átépítéseket, átcsoportosításokat véghezvinni, hogy az összezsugorított és erőforrásaitól megfosztott csonka országunk gazdasága az adott viszonyokhoz hozzá tudjon annyira-amennyire simulni. Ez az újra való kényszerű gazdasági berendezkedés igen jelentékeny erőket von el a közvetlen termelő munkától. A múlthoz képest tehát kevesebb értéket termelünk a csonka területen és kisebb lett a nemzeti vagyon, nemkülönben nagyot csökkent a gazdasági fejlődés lehetősége is. Ezzel szemben a szükségletek jelentős mértékben emelkedtek. Csonka-Magyarország lakossága ugyanis jelentékenyen megnövekedett az ideözönlő menekültek százezreivel — többnyire nagyobb igényű intelligens emberrel — és a lakosság természetes szaporodása is újra megindult. Külföldi tartozásaink roppant terhe alatt jelenlegi gazdasági erőnk mellett valósággal roskadozunk és ezeknek a kötelezettségeknek csak abban az esetben tudnánk megfelelni, ha jelentékenyen többet termelnénk, mint amennyit fogyasztunk és így kereskedelmi mérlegünket kedvezőbbé tudnók tenni. De hol vagyunk mi még ettől? Ilyképen a mérleg eredménye az, hogy szükségleteink növekedtek és a fedezet ezzel szemben kisebb lett, azaz gazdasági mérlegünk passzívumot mutat, amelyet csakis úgy tudnánk eltüntetni, ha: 1. vagy életszínvonalunkat jóval lejjebb szállítanók, ami fájdalmas vergődések közepette máris folyamatban van, 2. vagy pedig minden igyekezetünkkel a termelést próbáljuk növelni. Ehhez azonban igen nagy tőkék szükségesek. Mi pedig köztudomásúlag lerongyolt állapotunkban tőke tekintetében jóval szegényebbek vagyunk, mint a háború előtt. Pedig akkor is állandóan rászorultunk a külföldi tőkére, mert a legszükségesebb befektetéseinket sem voltunk képesek saját erőnk-