Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - Felelősség és szükségszerűség 1. [r.]

389 II. Itt tehát ismét egy új fogalmat kell vizsgálat tárgyává tenni. Mit jelent a történelmi okság? Mi az a történelmi ok? A történelmi ok az az alkotórésze az összetett valóságnak, amely nélkül az okozat, vagyis ama történelmi tény bekövetkezése, amelynek okát kutatjuk, általános tapasztalati törvények szerint egyáltalában nem, vagy történelmileg fontos körülményeiben csak máskép képzelhető el.b Ez az ok az összetett valóságban elszigetelhető egyszerű elemeknek — egyes tényeknek — kisebb vagy nagyobb mennyiségét ölelheti fel: mihez képest a két határesetben az okozat szükségszerű, illetőleg esetleges történelmi tény. Szükségszerű az a történelmi esemény, amelynek képzeletbeli mellőzéséhez az összetett valóság végtelen számú elemeinek kiküszöbölése volna szükséges, — amelynek képzeletbeli mellőzése tehát voltakép lehetetlen —; esetleges az a történelmi esemény, amelynek képzeletbeli mellőzéséhez csak egyetlen elemet kell kiküszöbölni. Az ekkép szükségszerűnek talált esemény létrejötténél minden közbejött egyéni cselekvés, mint ilyen, csak esetleges, vagyis helyettesíthető. Viszont az esetlegesnek talált esemény létrejötténél annak a személyiségnek a szerepe, akinek tevékenysége a konkrét okfogalmat egyedül betölti, az okozat szempontjából szükségszerű, vagyis teljességgel helyette síthetetlen. Világítsuk meg e kifejezések értelmét néhány példával! így helyettesíthetetlen például Napóleon személyisége, ha nem is az úgynevezett „napóleoni háborúk" egészének, hanem azok tényleges lefolyásának — Spengler azt mondaná: „fiziognomiájának" — és kiemelkedő sajátos részléteinek — minők az olaszországi hadjárat, az egyiptomi expedíció, a tilsiti béke, a kontinentális zárlat, az oroszországi invázió — szempontjából;7 helyettesíthetetlen Pázmány Péter szerepe a magyar ellenreformációban és Kossuth Lajosé az április 14-iki függetlenségi nyilatkozat létrejötténél. Helyettesíthető viszont pl. a francia forradalomban és azt megelőzőleg szerepet játszott történelmi személyek bármelyike a forradalomnak kitörése és tényleges lefolyása szempontjából: Turgot éppúgy, mint Necker, Mirabeau éppúgy, mint Sieyés és Danton éppúgy, mint Saint-Juste; helyettesíthető IV. Béla magyar király szerepe a tatárjárás utáni újraépítő munkában (a nemzet töretlen vitalitása építette fel az országot és nem a király), „Tomory büszke 0 V. ö. A. von Schelting, Die logische Theorie der historischen Kulturwissenschaft von Max Weber. Archív für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik. B. 49. H. 3. S. 685. 7 Tolsztoj a „Háború és béké"-ben nagyarányú, de meg nem győző kísérletet tett arra, hogy ennek az ellenkezőjét bizonyítsa be. A történelem világos tanúságával szemben a regény tanúságtétele valósággal misztikusan hat.