Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - A magyarság és a magyar társadalom jelleme

380 tatnak, hogy nincs különbség azok között, akik a magyar nemzet tagjai vagy azok óhajtanak lenni s e keretben mindenki szabadon és elsősorban tehetségei szerint érvényesülhet. A szabad verseny kitűnőleg kereskedői gondolatának úgy a gazdasági életben, mint a nemzet szellemi életében való érvényesítése azután utat nyit nem csupán az iparos és különösen a kereskedő polgárság rendkívül gyors gazdagodásának, de nagyobbszabású hatalmi és szellemi térfoglalásának is. Mindenekelőtt érvényesül az állami és társadalmi berendezkedések egész vonalán a centralizálás, amely kitűnőleg az ipar és a kereskedelem velejárója. A centralizmus előföltétele ugyanis valamely ipari és kereskedelmi gócpont, valamely nagyobb város, amelynek érdeke, hogy minden gazdasági és hatalmi szál ott fusson össze. A fejedelmi vagy állami centralizmus rendesen csak nyomon szokta követni ezt az irányzatot, amikor székhelyét egy-egy nagyobb városba teszi, hogy így a hatalom elsősorban az ő kezében legyen.6 Hovatovább minden a fővárosba koncentrálódik. Az ipar és a kereskedelem hatalmas arányokban fejlődik ki, itt adódnak a legjobb munkaalkalmak, ide futnak az összes vasutak, itt vannak az összes fontos hivatalok. Budapesten van minden fény, gazdagság, nagyszerű paloták egész sora épül benne, az állam járva elől azok építésében, itt virágzik az irodalom, művészet és tudomány. A földbirtokos osztály vagyonos és nincsetlen tagjain kívül idevágyik s ha teheti, itt telepedik le a lateiner osztály tehetségesebb része. A középosztálybelin kívül jön a földmunkás is, otthagyva csekély napszámát, hogy a fővárosban többet szerezzen magának, még ha nem is maradhat meg régi foglalkozásában, hanem a fővárosban hivatalszolga, postás, rendőr stb. lesz. Egy részük azután beáll a nagyipar szolgálatába, gyári munkásnak s szaporítja azoknak az idegen országokból beözönlő munkásembereknek a számát, akik itt a föllendülő nagyipar kapcsán a jó munkaalkalmak s a velük járó jobb megélhetés miatt tódulnak hozzánk. Az Ausztriából és különösen Németországból jövő munkások hozzák magukkal, a 70-es évek közepétől kezdve, a kereskedői szellem második nagy eszméjét, amely az ipar és kereskedelem kapcsán kifejlődő szociális érzelmek kiélezéséből, szélsőségbe viteléből fakad: a szocializmust. Mert a kereskedő ember fokozottan szociális érzelmű. Ezzé teszik, hogy rendszerint igen szegény sorsból tör utat igen nagy erőfeszítések között magának s amíg egyfelől létérdeke, hogy ez az alulról fölfelé jutás útja számára minél 6 Nálunk is a fejedelmi hatalom nyomon követi a városok fejlődését. Az első királyi székhelyek: Székesfehérvár, mert még itt, Dunántúl, van az ország kereskedelmének egyik központja, azonkívül Esztergom, mert a Duna és a folyó völgye, mint legjobb közlekedési út, mindinkább előtérbe jut. Később, amint a keleti részek is jobban beleesnek a nemzeti közösségbe, a székhely az összes útvonalak legjobb központja: Buda lesz.