Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - A magyarság és a magyar társadalom jelleme

377 nalista, nemzet fölötti hajlandóságokat nevel benne. De viszont másfelől a kereskedő egyik főhordozója a nemzetek összetartozásának, a különben egymástól igen távolálló individuumok egyetlen emberi közösségbe való kapcsolódásának.5 Amíg így a kereskedő érzelmei nagy extenzitásra képesek, addig intenzív érzelmekkel csakis saját közvetlen családtagjai iránt bír — de ezekkel szemben annál inkább — s közte és alkalmazottai között ritkán fejlődik ki az a patriarchális viszony, ami, különösen régente, az iparos és segédei között kifejlődik. Nem lévén olyan megállapodott erkölcsei, mint az iparosnak, a kereskedő inkább a pillanatban él s könnyen élvezethajhászóvá lesz. Értelmi tekintetben, minthogy foglalkozása közben folyton látja az élet sokféleségét, bonyolultságát, amellyel szemben csakis eszére, erős akaratára s ügyességére támaszkodhat, a kereskedő 1. racionalizáló hajlamokkal bír, 2. a való élethez erősen hozzá lévén kötve, pozitív, sőt materialisztikus fölfogásra hajlamos, 3. a sokféleségben nem tudja a dolgok összefüggését meglátni s inkább a dolgok különbségeit figyeli meg s a mindenséget vagy a dolgok nagyobb tömegét átfogó erkölcsi eszmékkel szemben igen hamar szkeptikus. Az iparosban még távolról sincsenek meg ily mértékben ezek a hajlamok s éppen ezért vallásos érzésű: hódol a mindenség összefoglaló eszméjének. Az új, az iparosság árnyékában mindinkább előbbretörő kereskedői szellem mind jobban és jobban uralomra jut Budarestnek most már az egész országot határozottan vezető társadalmában. Érezhető ez mindenekelőtt a jogi élet terén. Az alapréteget itt is a régi nemesség tagjai képezik, hiszen a magyarság jog és alkotmányszeretete magával hozza a joggal és a közpolitikával való intenzív foglalkozást. A bírósághoz a kiművelődő földműves-osztály tagjai is nagy szeretettel vonulnak be, mert vonzza őket a jogélet a maga konkrétebb, a vagyoni viszonyokhoz és így az ő reális gondolkodásukhoz is közelálló voltával. Hozzák magukkal ugyanazt az erényt, ami megvan a földműves-osztályban, de hiányzik a régi magyarságból, a kitartóbb szorgalmat, A józan, higgadt, belátó ítélkezésre való hajlamot mindkét magyar rétegnél megtaláljuk, erről már múltjában is méltán híres a magyar bíróság, de ugyanez a bírói kar a tanultságot, a könyvtudást inkább a hazai vidéki német városoknak a joggal már rég szívesen foglalkozó rétege útján nyeri. Ugyanekkor azonban a főváros polgársága is mind fokozottabb mértékben tolul a speciálisan jogászi, a bírói, de még inkább az ügyvédi pályára. Legfőbb oka ennek a főváros hatalmasan fejlődő ipara és kereskedelme, mert a velük 5 A nemzetek összefüzésének másik nagy hordozója a közös vallás. A nemzetfölötti érzések akkor a legerősebbek, ha a közös foglalkozás és a közös vallásösszeesnek, így a nagyrészt kereskedést űző zsidóságban.