Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - Kjellén államelmélete

365 quantité négligeable-ok módjára, azt a szerző maga sem gondolná.38 Hogy pedig a néplélektannal (nála „pszichopolitika") kapcsolatban baj osan tárgyalható le, bizonyosnak látszik előttünk. Hogy ideológiák minő állami jelentőségűek, elég az 1918-iki forradalomra gondolnunk, avagy a wilsonista elvek hódításaira ellenséges földön. Ezek voltak a valóban messzehordó ágyúk, melyek nem ismertek határokat. Kjellén analizisében kétségtelenül vannak zavarok: 1. mint fentebb éppen láttuk, hézagok, 2. hibás összekapcsolások, midőn például a biológiai, nála test-tani, „szomatopolitikai"39 tények egybekeverednek heterogén tényekkel, 3. homályos tényező pedig az utolsó, különben is igen vázlatosan tárgyalt „kratopolitikai". Ez utóbbi, mondhatnók, hatalomszerkezeti tényezőben is van sokféle feljegyezni való, ha valóságtudományi programmunkat komolyan vesszük. Azt találnók, hogy a hatalom szerkezetében sokkal több a szellemi, társadalompszichológiai tényező, mint első tekintetre látszik, különösen akkor, amidőn az állami erőt jogos kényszernek, ezt pedig „fizikai" kényszernek mondották meganynyian. Sőt maga a tipikusan jogászi álláspontú író, Jellinek is csaknem többet mond a kelleténél, amidőn ezt állítja: „Az állami funkció kizárólag (sic) lelki természetű és habár fizikai hatásokat idéz is elő, még ezek is pszichikailag közvetítettek. Ily módon az állami tevékenység a pszichikai tömeg jelenségek közé sorolódik".™ III. Összegezve elmondhatjuk a következőket. Az államtan kell hogy végre megkapja igazi valóságtudományi programmját. Lehetetlen az, hogy hiányosan meglátott tények fölé emeljünk államtani épületet. Az állam valóságos életfolyamatait kell óvatos kézzel felderítenünk, hogy lássuk, mi az állam és — de facto — mire képes. Nem nyugodhatunk bele, hogy, mint régen, a „Föld" és a „népesség" hiányos analizisében lássuk meg a fő tényezőket, az „állam elemeit". Nem lehet szolid tudományfejlődés biztosítéka az, hogy rövid, elsietett, valóságtudományi jellegű fejezetek után azonnal more juristico belesiessünk azonnal az állam alkotmányos szerkezetének problémáiba. A legkitűnőbb jogászok maradandó értékű megfejtésekhez jutottak, ezek stabilis értékek. De tovább is kell menni az analízis terén. Kjellén oly tudománypraxisra utal, mely valóban haladást rejt magában a valóságtudományi síkon. Körültekintő eljárása valóban igen gazdag szempontú, hiszen mennyi 38 A „jogi nézetek" (Reehtsanschauungen) fontosságára maga rámutat, Pol. Probl. 7. és 135-38. lk. 39 Ez a kifejezés lett volna a jobb. 40 Alig. Staatslehre2, 1905. 167. 1. •