Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - Kjellén államelmélete

366 reális kérdésre kiterjesztette figyelmét, min régebbi írók sokkal könnyedebben átsiklottak. Hány írónál lappang még pl. az az atomisztikus felfogás, mely az államkeletkezés szerződéses tanából szüremlett át, hogy végre is államot egyénekből kell összeraknunk! Kjellén (bár rosszul elnevezett) „szociopolitikájában" ezen is túl van. Avagy említsük azt, hogy az államnak figyelembe veendő a külső milieuje. „Első feladat a milieu".41 írja a svéd kutató. Amint nemcsak papíron maradt Németországban, hanem első képviselője már a háború alatt meg is kezdte működését a berlini egyetemen. Az államtant a háború, az új problémák elmélyedésre ösztönözték. Bővebben érintett írónk, minden terminológiai hiperbulia mellett is helyes irányban kísérletezett s hiányosságai remélhetőleg nem takarják el azt, hogy ily irányban az államtan határozott lépéssel halad előre. Az újabb államtannak helyesen abból kell kiindulnia, hogy mi az állam erőinventáriuma, ténylegesen. Leíró módszerrel, történeti és összehasonlító módszerrel kell elindulni az új tényvilág felé. A németek a háború alatt csakhamar felismerték, hogy meg kell ismerkedniük az állam környezetével. Ebből indult ki pl. több kísérlet az „Auslandskunde" terén; egyik egyetem „Auslandsseminarr' kezdett tartani, a porosz kultuszminisztérium javaslatot dolgozott ki.42 A leíró államtan (Staatskunde) is jogos új törekvés, s ez nemléphette túl lényegesen. — Sajnos, ez lett a termékeny gondolatokban bővelkedő, most elhúnyt írónak utolsó munkája. Dr. Dékány István. 41 Grundriss, 57. 1. 42 Denkschrift des preussischen Kidlusmmisteriums über die Förderung der Auslandsstudien. 1917. január.