Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - Kjellén államelmélete

X KJELLÉN ÁLLAMELMÉLETE. Nem tagadható, hogy az államtan rendszeres vizsgálata terén a a XIX. század utolsó évtizedeinek stagnálása után újabb lendület jelentkezik. Mint minden modern tudomány, az állam tudománya is nemcsak új problémákat vet föl, hanem öntudatosabb módszerrel is óhajt kutató útjára indulni. Erre a fordulatra mutat a legújabb kísérlet is, az ismert upsalai professzor, Kjellén munkája (Grundriss zu einem System der Politik. Leipzig 1920.), amely a rendszeres gondolkodásnak csaknem minden műhelytitkát napfényre igyekszik hozni. Krízisre mutat ez a mű is, amihez hasonlókat a szomszédos tudományok már átéltek, a történelem, a közigazgatástan stb., aminek fő mozgatója a tudományelméleti alapkiindulás keresésében van kétségtelenül. Szinte sajátságos az, hogy a tudományelméleti alap hiányát nemcsak a filozófia érezte, hanem minden egyes társadalomtudomány különkülön volt kénytelen kiküzdeni magának az elméleti-módszeres szilárdságot, a helyes munkaprogrammot és tudatosságot. Mindenütt valódi, erőteljes differenciáció jele volt az ily induláselvek vitája, itt-ott elkésett, s az államtanba később, legutóbb csapott át a hullámverés különösen szükséges tisztító hatása, mert itt éppen az elsőrendű kutatók, egy Mohi, Bluntschli, Mayr G. és legutóbb Jellinek voltak azok, akik zavarokat árasztottak írásaikból éppen a rendszerre vonatkozólag. Kjellén maga a leíró államtan1 területéből csapott át a rendszer problémájára — kényszerűen, mert rendszer nélkül nem lehet ííelyes deszkriptív munka sem, úgyhogy erre nézve már előbb külön munkában indokolja elveit.2 Hiszen tudományosan leírni csak úgy lehet, ha a lényeg felfogására elménk már be van rendezkedve.3 Az államtanban pedig épp a rendszer volt kevert 1 Ismeretes munkái részben aktualitások, Die Grossmachte der Gegenwart, most a 20. kiadás helyében: Die Grossmachte und die Weltkrisis, 1921. Die politischen Probleme des Weltkrieges, 1915. több, mint aktuális munka s ma is értékes. Dreibund und Dreirerband, 1921. igen körültekintő történeti visszatekintés a háborút megelőző évtizedek diplomáciai viszonyaira (1873-tól). Schiceden: Eine polit. Monographie, Übers. v. Koch. 1917. tipikus és öntudatos államleírás. 2 Der Staat als Lebensform.2 1917. 3 A leíró módszerre nézve v. ö. Pauler kristálytiszta megállapításait: Bevezetés a filozófiába. 1920. 242-43. lk. 23*