Társadalomtudomány, 1922 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1922 / 1-2. szám - A közvélemény eszméje a görögök között 1. [r.]

52 bertársáinak és a tömegnek psychagogusa legyen. Azon kapcsolat, mely a tudást gyakorlatához fűzi, a sophista számára közvetlenül adva volt; a mi modern psychologusaink hosszú időn keresztül teljesen szem elől tévesztették,, s csak a legújabb időben találta meg újra a német rendszerezéssel szövetkező amerikanizmus (Münsterberg). A sophistikus elmélet ereje és gyengesége egyformaképen e kapcsolatban rejlik. Ennek köszönhette éles megfigyeléseit, mély bepillantásait az emberi természetbe, az idealizáló elvonás félszegségeitől és hazugságaitól ment realizmust; de egyszersmind ez vágta útját, hogy elvi biztossággal, és érdektelen tisztaságukban lássa meg tudásának alapfogalmait. Ne kívánjuk tőle a közvélemény eszméjének világos fogalmazását és tisztázását sem; sokkal közelebb állott ama tarka képhez, melyet a közvélemény megnyilatkozásának sokféleségében mutat, semhogy az sikerülhetett volna neki. Az elmélkedések a részletekre vonatkoznak; de így is számot tesznek a kollektív lélektan történetében. # A rhetorikának. doxa-elméletét már szóvá tettük; egyetemesebb formában kutatott a hírnévszerzés kellékei után Jamblichos névtelené (Diels, Vorsok. II2. 1, 630). Szerinte a prestige-nek kényszerként kell megjelenni, a mely lefogja az emberek természetes hajlandóságait: az irigységet és a bizalmatlanságot. És hogy társaink csakugyan mint kényszert érezzék a rólunk való előnyös gondolkozást, ahhoz magatartásunk következetessége és a megszokáshoz kivánt idő szükséges. E megállapítások bizonyáia nem ölelik fel a prestige keletkezésének összes feltételeit; de jó lélektani megfigyelések alapján hasznos gyakorlati útmutatást adnak.10 A közvéleménnyel szoros összefüggésben a kairos (xaigóg) fogalmát is különös figyelmében részesítette a sophistikus rhetorika. Gorgias külön könyvet szentelt a fogalomnak. Teljes általánosságban kell a szó jelentését tekintenünk, ha kapcsolatát a közvéleménnyel meg akarjuk érteni. Nem arról van itt szó, a mi stilisztikailag helytáll (ezen szűkített értelmet majd csak a későbbieknél nyeri a kifejezés); nem is csupán a rögtönzött beszédnek azori alkalomszerűségeiről, melyeket a hallgatóságnak váltakozó hangulata fog meghatározni (de v. ö. a xaioóg, evxaioía gyakori emlegetését Alkidamas értekezésében a rögtönzés dicséretéről); kairos egyáltalán azon külső körülmények összességét jelenti, melyek között szavaink elhangzanak, tetteink lejátszódnak, s melyek szerint fog azok hatása szükségkép igazodni. Az időben váltakozó létet bontja fel a kairos a maga részeibe az értékelés azon szögéből, melyet azokban a cselekvő ember környezetével szemben pillanatnyilag elfoglal. A megrögzített jelent fejezi ki — többnyire tevőleges értékjelzővel ellátva — a „történeti időponttal" ellentétben, mely a jelenben a múltnak emlékeit keresi (Taine történetbölcsészetének moment-ia). Közhangulat és közvélemény lényeges szerepet fog a jelent alkotó körülmények összességében . játszani. Sophista elmélet tette lehetővé, hogy a mi az időszerűben imponderabilenek látszik, azt ne csak önkéntelenül, hanem számító tudatossággal vegye a politikus figyelembe (pl. Thukyd. 1, 42: az időszerűén nyújtott k^eves több lehet mint a sok); hogy a törvényszéki szónok keserűséggel állapítsa to Itt természetesen még nincs szó az egész kérdés-complexum élesebb fogalmi elhatárolásairól (tekintély, köztisztelet, prestige stb.), sem lélektani analízisekről, melyeknek elnagyolt finomkodásaira ifj. Leopold Lajos könyve nyújt példát (A presztízs, 1912).