Társadalomtudomány, 1922 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1922 / 1-2. szám - Hazánk néperejének ujjászületése

42 kig, s a munkásig elemékre bontja és specializálja. Minden munkarészlet pl. az érclapátolók, a gépmunkások, a teherhordók, a küldöncök stb. munkáját pontosan elemezték, idő szempontjából mérlegelték s rationalizálták. így pl. Taylor azt találta, hogy á munkások az érc és a szén lapátolására ugyanazt a lapátot használják, s néha 15 kgrot, néha 2 kgrot emelnek egy lapáton. Megállapította, hogy legcélszerűbb 9^2 kgrot emelni egy lapáton, s megállapította minden egyes érc-nemre és szénre milyen alakú lapátok a legcélszerűbbek. Megállapította, melyik a legkedvezőbb munkatempó. S e változtatások eredménye az volt, hogy amihez azelőtt 500 munkás kellett, azt most 140 elvégezte. Az átlagmunkás azelőtt 16 tonnát lapátolt, most 59-t. A munkabér 4-80 márkáról 7-90 márkára emelkedett, s míg azelőtt egy tonna költsége 0-29 márka volt, ez most 0-14-re redukálódott, s az acélművek így évenkint egyharmad milliót megtakarítottak. A munkásság ebben a maga kihasználását látja. Szerintem ennek nem kell okvetlenül a munkás kihasználásával járni. Sőt a Taylor-rendszer mellett kevesebb energia-fogyasztással nagyobb jövedelemre tehet szert munkás és üzem egyaránt. S bármennyire viseltessék aversioval a Taylor-rendszerrel szemben a német munkásság, már is erős hangok hallatszanak, hogy a Taylor-rendszert Németországban be kell vezetni, s nálunk is rá kell lépni majd erre az ösvényre, ha igazán akarjuk a többtermelést. „Inzwischen — mondja Schulze — kann man als erfreuliches Ergebnis buchen, dass nach und nach die Vertreter der Arbeiterschaft und auch ein grosser Teil der Arbeiter selbst den Unterschied zwischen Eignungsprüfung und Taylor-system immer klarer erkennen und Vertrauen zuf wissenschaftlichen Berufsberatung gewinnen." A tudományos alkalmasság-vizsgálaté a jövő. Ebben az alkalmasságvizsgálatban részt kell vennie az egyes iparágak technikusának, az orvosnak, a pszichológusnak, a pedagógusnak. Meg kell állapítani minden munkánál minő testi és szellemi tulajdonságokra van szükség, s meg kell állapítani minden egyes tulajdonság vizsgálatának módszerét. Ily módszerek és test-ek özönével vannak, s napról-napra újak teremnek. Mint a kor egyik jellemző tünetét kell megemlítenem, hogy még e komoly tudomány terén is mutatkozik az élet által produkált mindenféle eltévelyedés. így pl. van Schieberstest is, mely a rekonstruktiv kombináció megvizsgálására szolgál. A Schieberstest egy példája: „Hogyan lehet a D-vonatban sacharint csempészni anélkül, hogy valaki a sacharinnal utazna vagy podgyászt föladna?" E kérdés helyes megfejtésével tehát mindenki könnyen megállapíthatja magáról a pályára való alkalmasságot. Ám épen ez az, amire a magam részéről súlyt kívánnék helyezni a pályára való alkalmasság megállapításánál, s aminek a külföldi alkalmasságvizsgálatoknál semmi nyomát nem találom. Nemcsak a képességek fontosak a pályaválasztásnál, hanem az erkölcsi tulajdonságok is. Vannak pályák, ahol a lelkiismeretesség, megbízhatóság, türelem, pontosság, önuralom, sőt önfeláldozás döntő fontosságú tulajdonságok. Akiből ezek az erkölcsi tulajdonságok hiányzanak, azt nem volna szabad bizonyos pályákra bocsájtani. Sajnos, ezek hiánya nagyon gyakran