Társadalomtudomány, 1922 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1922 / 1-2. szám - Hazánk néperejének ujjászületése

43 csak utólag derül ki, amikor már nagy bajok, szerencsétlenségek származtak. Amidőn tehát azt indítványozom, hogy az alkalmasság-vizsgálatára állítsunk laboratóriumot, egyúttal hozzáteszem, hogy ez a laboratórium ne csupán a tehetségek vizsgálatára, hanem erkölcsi tulajdonságok megállapítására is terjessze ki figyelmét. Ha azután ily laboratórium lesz, mely tudományos vizsgálat alapján ád tanácsokat, akkor nagyon közeledünk ahhoz, amit Madách „Az ember tragédiájáéban látnoki szemmel lefest a falansztor-jelenetben, amely jelenet már bizonnyal eszébe is jutott mindenkinek. Midőn az aggastyán igy szói: „Tudós! vizsgáld fejalkotásukat e gyermekeknek." (A tudós észleli a gyermekeket.) Éva aggódva sóhajt: „Óh, mi vár rám!" A tudós pedig hamar dönt s így szól: ,.E gyermeket orvosnak kell tanítani. Ebből pásztor lesz." E jelenet csak folytatása annak, melyben Luther kazánt fűt, s Michelszéklábat farag. Nem, mi nem ezt akarjuk. Sőt épen azt akarjuk elkerülni, hogy kiváló tehetségek elkallódjanak. Senkit sem akarunk semmiféle pályára kényszeríteni, inkább föl akarjuk fedezni rejtett tehetségeit, s megnyitni előtte a pályák sokaságát, a lehetőségeket, amelyek az ő boldogulása felé vezetnek. A mai tudós nem is a koponyaalkat alapján fog véleményt mondani, hanem a szellemi tulajdonságok alapos ismerete alapján. Sőt épen az is egyik fontos feladatunk, hogy azokat a tulajdonságokat, melyek csekélyebb mértékben vannak meg, a pedagógia módszereivel fokozzuk, s így mindenki eljuthasson a fejlődésnek arra a maximális magasságára, melyre képes. S ezzel tesszük ebben a nehéz időben hazánknak a legnagyobb szolgálatot, mert mint Széchenyi mondja: „A kiművelt emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma." Weszely Ödön.