Társadalomtudomány, 1922 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1922 / 1-2. szám - Hazánk néperejének ujjászületése

38 adnám, a jelenkor ismertetése. Ez volna a bevezetés a mai életbe. Ezt a tár­gyat az elemi iskola IV. és VI., a polg. isk. IV. és VI. s a középiskola IV. és VIII. osztályába tenném. A mai tanterv keretében is meglehetne ezt tenni. A tanár az utolsó két hónapot erre szánhatná. A legfontosabbnak tartom azon­ban a laboratóriumot, mely az iskolával karöltve dolgozik. A tehetség-vizsgálatoknak tulajdonképen csak a pubertás beállta után van igazi értéke. Lemke1 kimutatta, mily szoros összefüggés van a tehetségek fejlődése, a munkaképesség s a nemi belső secretio között. A tehetségek általában nem mutatkoznak korán, csak a speciáltehetségek, mint zenei, mathematikai stb. A többi csak a pubertás után fejlődik, vagy legalább is ekkor tekinthető a fejlődés iránya állandónak. Az általános képességek bizonyos mértékben fejleszthetők. S ez azért fontos, mert egy-egy pályán rendesen többféle szellemi működésre van szük­ség. Ha ezek közül egy hiányzik, még nem mondhatjuk, hogy az illető erre a pályára alkalmatlan. A pedagógia feladata ezt az egyet azután annyira fejleszteni, hogy a többivel egyetemben a pálya követelményeinek az ifjú mégis meg tudjon felelni. A tehetség-vizsgálatok teljes képet akarnak adni az egyénről. Az ily kép megalkotása természetesen sok időt és fáradságot kíván. Ujabban az iskolai osztályzatokra nagyobb súlyt helyeznek, mint régebben, s megszűnt az aversio, mellyel egy időben az osztályozás ellen viseltettek. A tehetségek megítélésénél ezek az osztályzatok is mint adatok szerepelnek. Az iskolai munka megfigyelése mellett azonban szükség van külön laboratóriumi vizs­gálatra. Azt remélem, hogy a tudományos pedagógia fejlődésével minden isko­lában lesz ilyen laboratórium, melyben egy-két tanító, kinek erre hajlama és kedve van, tudományos megfigyeléseket végez. A pályára való alkalmasság vizsgálata ép oly pszichológiai vizsgálat, mint aminő a tehetségvizsgálat. Legegyszerűbb alakjában csupán azt a kér­dést dönti el: vájjon a jelentkező az illető pályára alkalmas-e vagy nem? Meg kell vizsgálni, hogy a szóban forgó munkára megvannak-e a képessé­gei? Ennek a vizsgálatnak az eredménye egyszerűen: igen vagy nem. Hy vizsgálatot először az egyes üzemek szerveztek tisztán anyagi érdekekből. Ilyen volt a telefonos kisasszonyok megvizsgálása, a szövőgyárak vizsgálata a gombolyítőkra és szövőkre nézve, mert itt a fonál elszakadására kell vi­gyázni, s minden szakadásnál a gépnek meg kell állnia, míg a fonalat össze­kötik, ami nagy időveszteség. De az ily vizsgálat nem elégíti a megvizsgáltat, ha negatív eredményt ad. Azt tudja, hogy erre a pályára nem alkalmas, de nem kap tanácsot, hogy melyikre alkalmas. Ezt a kérdést azonban nem döntheti el a pedagógus maga, ehhez labo­ratóriumi vizsgálat kell. A pedagógus adatai, az osztályzatok épen nem szol­gálnak arra, hogy minden pályára való alkalmasságot jelentsenek. Nálunk szokás, hogy mindenütt jeles iskolai bizonyítványt kívánunk. Pl. Aki ipar­iskolába akar lépni, annak is jeles bizonyítványt kell fölmutatni a középiskola IV. osztályáról. Mert sok a jelentkező, a jeleseket veszik föl. Pedig aki jeles l Mein System d. Begabungsauswahl, Langensalza H. Beyer u. Söhne III. kötet.

Next

/
Thumbnails
Contents