Társadalomtudomány, 1922 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1922 / 1-2. szám - Hazánk néperejének ujjászületése

38 adnám, a jelenkor ismertetése. Ez volna a bevezetés a mai életbe. Ezt a tárgyat az elemi iskola IV. és VI., a polg. isk. IV. és VI. s a középiskola IV. és VIII. osztályába tenném. A mai tanterv keretében is meglehetne ezt tenni. A tanár az utolsó két hónapot erre szánhatná. A legfontosabbnak tartom azonban a laboratóriumot, mely az iskolával karöltve dolgozik. A tehetség-vizsgálatoknak tulajdonképen csak a pubertás beállta után van igazi értéke. Lemke1 kimutatta, mily szoros összefüggés van a tehetségek fejlődése, a munkaképesség s a nemi belső secretio között. A tehetségek általában nem mutatkoznak korán, csak a speciáltehetségek, mint zenei, mathematikai stb. A többi csak a pubertás után fejlődik, vagy legalább is ekkor tekinthető a fejlődés iránya állandónak. Az általános képességek bizonyos mértékben fejleszthetők. S ez azért fontos, mert egy-egy pályán rendesen többféle szellemi működésre van szükség. Ha ezek közül egy hiányzik, még nem mondhatjuk, hogy az illető erre a pályára alkalmatlan. A pedagógia feladata ezt az egyet azután annyira fejleszteni, hogy a többivel egyetemben a pálya követelményeinek az ifjú mégis meg tudjon felelni. A tehetség-vizsgálatok teljes képet akarnak adni az egyénről. Az ily kép megalkotása természetesen sok időt és fáradságot kíván. Ujabban az iskolai osztályzatokra nagyobb súlyt helyeznek, mint régebben, s megszűnt az aversio, mellyel egy időben az osztályozás ellen viseltettek. A tehetségek megítélésénél ezek az osztályzatok is mint adatok szerepelnek. Az iskolai munka megfigyelése mellett azonban szükség van külön laboratóriumi vizsgálatra. Azt remélem, hogy a tudományos pedagógia fejlődésével minden iskolában lesz ilyen laboratórium, melyben egy-két tanító, kinek erre hajlama és kedve van, tudományos megfigyeléseket végez. A pályára való alkalmasság vizsgálata ép oly pszichológiai vizsgálat, mint aminő a tehetségvizsgálat. Legegyszerűbb alakjában csupán azt a kérdést dönti el: vájjon a jelentkező az illető pályára alkalmas-e vagy nem? Meg kell vizsgálni, hogy a szóban forgó munkára megvannak-e a képességei? Ennek a vizsgálatnak az eredménye egyszerűen: igen vagy nem. Hy vizsgálatot először az egyes üzemek szerveztek tisztán anyagi érdekekből. Ilyen volt a telefonos kisasszonyok megvizsgálása, a szövőgyárak vizsgálata a gombolyítőkra és szövőkre nézve, mert itt a fonál elszakadására kell vigyázni, s minden szakadásnál a gépnek meg kell állnia, míg a fonalat összekötik, ami nagy időveszteség. De az ily vizsgálat nem elégíti a megvizsgáltat, ha negatív eredményt ad. Azt tudja, hogy erre a pályára nem alkalmas, de nem kap tanácsot, hogy melyikre alkalmas. Ezt a kérdést azonban nem döntheti el a pedagógus maga, ehhez laboratóriumi vizsgálat kell. A pedagógus adatai, az osztályzatok épen nem szolgálnak arra, hogy minden pályára való alkalmasságot jelentsenek. Nálunk szokás, hogy mindenütt jeles iskolai bizonyítványt kívánunk. Pl. Aki ipariskolába akar lépni, annak is jeles bizonyítványt kell fölmutatni a középiskola IV. osztályáról. Mert sok a jelentkező, a jeleseket veszik föl. Pedig aki jeles l Mein System d. Begabungsauswahl, Langensalza H. Beyer u. Söhne III. kötet.