Társadalomtudomány, 1922 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1922 / 1-2. szám - Hazánk néperejének ujjászületése

16 Az egész anyaországban e szerint 1915. közepétől 1919. év közepéig terjedő négy év alatt 2,592.000 gyermeknek kellett volna rendes körülmények között világra jönni s ezzel szemben csak 1,225.000 gyermek született, elmaradt tehát 1,367.000 gyermek születése, vagyis az összes normális születések 52-8 %-a áldozatul esett a háborús behívásoknak, a családi tűzhelyek rnegbolygatásának! A megmaradt Magyarországra ezekből a számokból esik körülbelül 1,040.000 normális születés, 491.000 tényleges születés és 549.000 elmaradt születés. A háborús veszteség tehát e gyermekeknél sokkal nagyobb, mint a felnőtteknél, ahol azt 250.000-re becsültük. Igaz, hogy a felnőtteknél a veszteség — ha azt a népszaporodás szempontjából tekintjük — tulajdonképpen kétszeres, mert a hiányzó 250.000 férfi miatt ugyanennyi nő is meddőségre van kárhoztatva, tehát a népszaporodás szempontjából nem számít, a hiány e szerint tulajdonképen 500.000 ember. De még ha így számítjuk is a felnőtteknél mutatkozó hiányt, akkor is meghaladja azt a gyermekek meg nem születése folytán előállott hézag, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a háborúnak a születésekre való hatása már 1915. májusában kezdődött s csak 1919. júliusával ért véget. A már említett négy évi elmaradáshoz tehát még egy negyed év hiánya is csatlakozik, ami szintén körülbelül 30.000-re rúg, úgy hogy Csonka-Magyarország egész veszteségét a születések elmaradása következtében 580.000-re becsülhetjük. Még nagyobb baj az, hogy ez a nagy hiány majdnem csak négy évfolyamra koncentrálódik, míg a felnőtteknél mutatkozó hiány több mint 30 évfolyam között oszlik meg. Míg tehát a felnőttek hiánya a népszaporodásra huzamosabb ideig ugyan, de az egyes években kisebb hatást gyakorol, addig a négy évfolyamra szorítkozó nagy hiány a népszaporodásra rövidebb ideig ugyan, de számszerű hatásában szinte katasztrofális befolyással lesz, ha a szóbanforgó évfolyamok nemzőképes korba kerülnek. 1934 után néhány évig a születések száma egyszerre nagy mértékben meg fog fogyatkozni, s csak akkor emelkedik fel újra, mikor már a születések zömét a világháború után született nemzedék fogja szolgáltatni. 1934 után 20—25 évre kisebb méretekben újra ismétlődik az eset s még azután is néhány nemzedéken át, úgy mint mikor a vízbe dobott kő okozta hullám a bedobás helyétől távolodva mindinkább elsimul. Ma még" az életben alig vesszük észre a gyermekeknek ezt az óriást hiányát, de már 1922. év őszén megdöbbenve fogják látni a tanügyi férfiak, i.ogy az első elemi osztályba csak fele fog beiratkozni a megszokott számnak, a következő években pedig még fele sem. Lesz olyan tanév (1925—26), amikor a négy osztályos elemi iskolákban 200 gyermek helyett körülbelül csak 94 gyermek lesz. 1926-tól kezdve az elemi iskolákban enyhül a helyzet, viszont a középiskolákban kezdődik a tanulók nagymérvű megcsappanása. Népesedési politikánknak a világháború által adott helyzet folytán rendkívül nagy nehézségekkel kell megküzdeni, hogy éppen a világháború okozta nagy emberhiányt pótolhassa. A háború nemcsak közvetlenül okozott óriási kárt emberanyagunkban, de még az utánpótlást is nagyon megnehezítette a nemek és korcsoportok természetes arányának durva megzavarása által. A népesség belső struktúrája pedig egy finoman felépített szerkezet, amely csak akkor működik rendesen, ha a szerkezet egyes részei megfelelő arányban