Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Machiavelli

14 Machiavelli Medici Lőrincnek ajánlotla művét. Ö Fenségé kegyeit a kis könyv ugyan elmulasztotta megszerezni, de megszerezte írójának a halhatatlanságot. Miként Ferrari megállapítja, Machiavelli gondolkodásának általános iránya az asztrologizmus egy nemének hatása alatt állott. Az egész világegyetemhen mindenütt bizonyos szabályos körforgást lát. A csillagok járása, az évszakok váltakozása, az élet és a halál épen úgy mutatják ezt a körforgást, mint az ember szaporodása s pusztulása, vagy az alkotmányok körforgása. így az ember is benne áll a természet e rendjében; ugyan nem egészen tehetetlenül. Mert ha a fölötte uralkodó törvényeket megváltoztatni nem is tudja, az értelem fegyverével mégis meg tudja ragadni a történelem kerekeinek küllőit és siettetni vagy késleltetni képes azok forgását. Szóval sorsunk egy részét mi magunk alakíthatjuk, másik részében azonban a végzet uralkodik rajtunk, amelynek sötét útjaiba legfeljebb csodálatos próféciák vetítenek egy-egy világító sugarat. «Hogy honnan van — mondja Machiavelli — nem tudom, de régi és új példák mutatják, hogy az államot sohasem éri súlyos csapás, amelyet jósok, próféciák, csodák vagy égi jelek nem jövendölnének meg előre. Hányszor jósolta meg Savonarola, hogy VIII. Károly francia király be fog törni Itáliába ? Arezzo fölött — egész Toscana tudja — csatázó, fegyveres embereket láttak a levegőben. Medici Lőrinc halála előtt pedig villám csapott a dóm kupolájába és Soderini Péternek, a flórenci nép élethossziglan választott gonfalonierejének elüzetését nem jelezte-e szintén a palotába csapott villám ? Livius is meséli, hogy a gallok Rómába érkezése előtt egy emberfölötti hang meghagyta egy plebejusnak, amidőn éjfél idején az új utcán haladt át, jelentse a szenátusnak, hogy a gallok el fognak jönni.» (Elmélkedések, L, 56.) Machiavelli nem tudja e jelenségek okát. Olyasvalakinek kellene azokkal foglalkoznia — úgymond — aki átlát úgy a természetes, mint a természetfölötti dolgokon. Lehet, hogy annak a filozófusnak van igaza, aki szerint a levegő a jövőbe látó eszes lényekkel van telve, akik részvétből ilyen módon figyelmeztetik az embereket a fen3regető bajra. íme a renaissance embere, hitetlen és hiszékeny egyaránt s amily járatos az emberbolyok nyüzsgésében, a cselszövények, pártütések és hódítások világában, 0I3' járatlan a nagy természet birodalmában. Az emberi életnek ebbe az alakítható részébe tartozik bele Machiavelli szerint jórészt az államok dolga is. Ezért helytelenül járnak el szerinte azok, akik az ókort sok minden tekintetben utánozzák, csak az államok dolgában nem fordulnak hozzá tanácsért, azt hívén, hogy e részben az ókor utánzása nemcsak nehéz, hanem lehetetlen is volna. «Mintha az ég, a nap, az elemek és az emberek nem volnának ma is ugyanazok mint hajdanában!» (Elmélkedések, I. kv., Bevezetés.) Machiavelli az ókor renaissancc-át, amelyet szeme előtt látott, az állami életre is ki akarja terjeszteni és kora ezer apró olasz államoeskájának vak tülekedése helyébe visszaálmodja az ókori Kóma nagyságát.