Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Machiavelli

Y MACHIAVELLI. M

ACHIAVELLI neve — egyike azoknak, amelyeket az emberiség nem felejt el többé — napjainkban megint egyszer különösen aktuálissá vált. Conclia Győző már a világháború elején megállapította a machiavellizmus újraéledését. (Budapesti Szemle, 1914. nov.) S csakugyan, a világháború Flórenc titkárának eszmevilágában mozgott, legfeljebb gigászi arányaival haladva meg a Principe méreteit. A háború utáni események is csak megerősítik Concha diagnózisát. S főleg a mi külön magyar tragédiánk nagyon is a Machiavelli recipéi szerint folyt le és folytatódik. így nekünk, akiknek politikájában minden más inkább volt, csak machiavellizmus nem, van okunk rá Machiavelli iránt érdeklődni. Machiavelli szellemét az államtudomány többnyire csak azért szokta megidézni, hogy megtagadjon vele minden közösséget, holott tanácsainak mérges virágai között mély bölcseségek is rejtőznek. Az államtan történetírójának ezeket is észre kell vennie. * * * Machiavelli tudományos jelentőségének egyik része abban rejlik, hogy néhány problémát szellemének éleselméjüségével és egyoldalú racionalizmusának kérlelhetetlenségével a lehető legélesebb világításba helyezett. Oly rikító világításba, hogy az államtudomány többé nem haladhat cl mellettük. E problémák egyike a politika és a morál viszonya. A probléma nem volt új Machiavelli korában sem. Amióta csak az államról gondolkodni kezdtek, azóta ott kigyódzott ez a kérdőjel is a politikai elmélkedések mélyén. A nagy pogány bölcsészek akként nyúltak hozzá, hogy az erkölcsről szóló tanításaikat a politika részévé tették. Az ő rendszereikben az ethika az államról szóló tudomány egyik fejezete. A nagy keresztény bölcsészek az Isten országára szegzett messzenéző szemmel vagy másodsorba helyezték az államot, vagy egészen le is nézték. Machiavelli éles szeme viszont csak az államot látja meg, de semmi egyebet; az erkölcs színeivel szemben vak. Mint ahogy a Turner képei azt is meg-~ mutatják, miként tükröződik a világ a rövidlátó szemben, úgy Machia vellinek az államról festett képei azt is mutatják, miként tükröződik az állam az erkölcsileg színvak szemében. Ez a bántó egyoldalúsága állandóan izgat azóta a probléma helyes megoldására. És így Machiavelli e részben egyik legjobb példája annak, hogy a társadalomtudományokban az egyoldalúság bátorságával vagy inkább fogyatkozásával fellépő elméletek igazi értéküket mennyire meghaladó jelentőséghez jutnak. Nem lehet