Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Machiavelli

42 mellettük elmenni, mert nem lehet őket cáfolatlanul hagyni. Merész egy­oldalúságukkal a lehető legrikítóbban megformuláztak egy problémát; megoldásaik íéligazságai állandó ösztönzésül szolgálnak rá, hogy kiegé­szítsük azokat az igazságnak belőlük hiányzó részével. Minthogy ez pedig gyakran igen nehéz, c vakmerően egyoldalúak oly örökélctückké válnak, mint a probléma, amellyel nevük egybeforrott. Egyik részében ily ter­mészetű a Machiavelli halhatatlansága is. Szellemének egyoldalúságával mindenki másnál erősebben rázogatta e nagy probléma kapuját, amely­nek hogy nyitjára akadjon, nem volt eléggé mély bölcsész. * * * Machiavelli Miklós Flórencben 1469-ben született, úgy apai, mint anyai ágon régi nemesi családból. Ifjú éveiről keveset tudunk. Huszonöt éves korában az ókori irodalom egy tanára mellett titkárkodik. Huszon­kilenc éves korában a ílórenci signoriánál, majd a tizek tanácsánál nyer alkalmazást. E szolgálatát 14 éven keresztül nagy buzgalommal és oda­adással végzi. Számos követségbe megjr önállóan vagy mások mellett. Többek között a pápához, Borgia Caesarhoz, a német császárhoz és ismé­telten a francia királyhoz. Állandóan anyagi zavarokkal küzd. Soderini Péternek, a ílórenci köztársaság élethossziglan választott gonfaío ni erejé­nek belső bizalmasa lesz és e réven a háttérből nagy befolyást nyer hazája közügyeire. A Mcdici-ellenes párt exponált hive. Ezért 1512-ben a köztársaság bukásával és a Mediciek visszatértével elveszti állását és egy a város határán kívül, az országút mentén fekvő házikójába internál­tatik. 1513-ban a Mediciek elleni összeesküvésben való részesség gyanúja miatt rövid időre börtönbe, sőt kínpadra is kerül s bár ártatlansága csakhamar kiderül, ez az incidens még inkább megakadályozza annak az igyekezetének sikerét, hogy az új rend szolgálatába állhasson. Ebben az időben írja meg politikai müveit. Utóbb Medici Gyula bíboros megbízza Flórenc történelmének meg­írásával s ezért évjáradékot biztosít neki. 1527-ben egészsége rohamosan hanyatlik s ez évben, 58 esztendős korában meg is hal, egy leánygyermeket és négy fiút hagyva hátra. Megírta Flórenc történetét; több színdarabja is van és néhány más­fajta költői kísérlete; egy terjedelmes értekezése a háború művészetéről, több kisebb politikai dolgozata. Bennünket elsősorban két nagyobb poli­tikai müve érdekel: az Elmélkedések Tilus Livius első tíz könyvéről és az ezt kiegészítő Fejedelem. Temérdek követi jelentése és számos magánlevele is fennmaradt. Ez utóbbiak adják írójuk legközvetlenebb és legelevenebb képét. Közvet­len és fesztelen hangon vannak írva és nem a legjobb erkölcsünek mu­tatják írójukat; inkább olyan embernek, aki nem szigorú sem magával, sem másokkal szemben, az élet örömeiből semmit sem tagad meg magá­tól, akit valami szellemi élvhajhászat-féle vonz minden szellemi nagyság felé és aki az állam dolgait a kedvtelés szenvedélyével űzi, nem a köte­lességteljesítés öntudatával. Minden művét fényes és könnyed stilus jellemzi. Az olasz prózának

Next

/
Thumbnails
Contents