Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A nemzetközi munkásvédelem

395 •egyformán. így péld. hazánk csupán a vasárnapi munkaszünetet — és ezt sem egészen a berlini konferencia határozatainak megfelelően — iktatta törvénybe az 1891. évi XIII. t.-c. alakjában. A berlini konferencia tehát mindenekelőtt szuggesztív hatású volt. Második eredmény azoknak a kérdéseknek kijelölése volt, amelyek többé-kevésbbé megértek arra, hogy az európai államokban törvényhozásilag szabályoztassanak. A későbbi nemzetközi munkásvédelmi törekvések bizonyítják ezt legjobban, mert tényleg a berlini konferencia által kijelölt mesgyék között mozogtak. A berlini konferencia azonban a nemzetközi munkásvédelem számára nem alkotott szervet; tisztán az egyes államok belátására bízta az ott kifejezésre jutott kívánságok megvalósítását. A nemzetközi munkásvédelem számára külön szervezet megteremtése sem késhetett azonban sokáig akkor, amidőn a munkásvédelmi törvényhozás Európában élénkebben megindult és mindinkább beleütközött a kiélesedő nemzetközi versenybe. 1897-ben két nevezetes lépés történt a továbbfejlesztés iránj'ában. Az egyik a Federation Ouvriére :Suisse részéről 1897 augusztus havában Zürichbe egybehívott nemzetközi kongresszus volt, amelyet egy hónappal később követett a második lépés, a közgazdák és szociálpolitikusok kongresszusa Brüsszelben. Zürichben a munkások képviseletei, Brüsszelben pedig a szociálpolitikusok előkelő társasága követelte a munkásvédelem nemzetközi irányban kifejlesztése érdekében külön szervezet megalakítását. A brüsszeli kongresszus e tárgyban határozatot is hozott, midőn megbízta a kongresszuson résztvevő belga kiküldötteket egy nemzetközi szervezet alapszabályainak kidolgozásával. Éppen a XX. század küszöbén, 1900-ban Párisban gyűlt <issze másodszor a szociálpolitikusok kongresszusa és Millerand elnöklete alatt a belgák részéről előterjesztett alapszabálytervezetet elfogadta. Ezzel megalakult a Törvényes Munkásvédelem Nemzetközi Egyesülete, mint a nemzetközi munkásvédelmi törekvések középpontja. A törvényes munkásvédelem nemzetközi egyesületének szervezete igen ésszerűen volt megalkotva. Az egyesület lényegében magánegyesülés ugyan, de az alapszabályok kimondják, hogy az egyesületben minden kormány is képviseltetheti magát. Ezzel az egyesület félhivatalos jelleget nyert. Tagjai kétfélék. Egyrészről egyének, másrészről pedig az egyes országokban alkotott nemzeti munkásvédelmi egyesületek.1 Az egyesület végrehajtó szervében, a közgyűlésen csakis ezek és a kormányok képviseltethetik magukat. A közgyűlés kétévenkint összejött és eléje tartoztak az egyes kérdésekben hozandó határozatok. Ezek előkészítésére és a munkásvédelmi törvényhozások szemmel kisérésére, valamint a nemzeti •osztályokkal való érintkezésre az egyesület nemzetközi munkásvédelmi hivatalt állított fel, melynek székhelye Basel. A munkásügyi hivatal időszakos kiadványaiban összegyűjtötte az összes államok törvényhozási anyagát. Kiadványai valóban a munkásvédelmi törvényhozás legfontosabb forrásmunkái lettek. i Ilyen egyesület a ^Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesülete» néven Magyarországon is alakult. 26*