Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1921 / 3. szám - A német birodalmi szükségáldozat s a magyar vagyonváltság
382 lesztések ennélfogva mindaddig leszámíttatnakaváltságból, amíg az adósság, illetve teher fennáll. Ezzel szemben a magyar rendszer csak a részvénytársaságoknál és a kereskedelmi árúraktáraknál veti ki a váltságot a vagyon 2/3 része után sa váltság összegéből mindössze jelentéktelen morzsákat enged levonni, t. i. le engedi vonni ajelzálogilag biztosított kölcsönöknek egyévi kamatát és egyévi törlesztési részletét, természetesen csak ingatlanoknál. \I. A fizetés. E rendkívül nehéz kérdésnek a német törvény 62 §-ból 26 §-t szentel; mi azonban az ott megoldóit problémák közül csak kettővel fogunk foglalkozni, t. i. egyrészt azzal, hogy mikor és másrészt azzal, hogy mivel lehet és kell a birodalmi áldozatot kifizetni ? A német törvény szerint a fizetési kötelezettség kivétel nélkül minden áldozatkötelesnél egy időpontban áll be, t. i. 1920.január 1-én. Minthogy azonban a törvény csak egy nappal előbb hirdettetett ki, s következéskép január 1-én még senki sem tudhatta áldozata tőkeösszegét: 1920. január 1-én csak az 5°/o-os kamatfizetés kötelezettsége veszi kezdetét, a tőkefizetés kötelezettsége csak 1920. okt. 1-én, illetve ha a kivetés szeptember 1-je után történt, a kivetéstől számított egy hónap múlva kezdődik. A német törvényhozás már most szívesen látja, ha a birodalom az áldozat révén egyszerre nagyobb pénzösszeghez juthat; minthogy azonban a gazdasági életet a tömeges pénzelvonással megbénítani nem akarja, ezen összeg nagyságát polgárai áldozatkészségétől teszi függővé s kén y szer rendszabály ok helyett inkább az áldozatkészség fokozásához folyamodik. Ép ezért 6°/o-os jutalmat igér azoknak, akik 1920 január l-ig előre fizetnek; egyébként azonban mindenkinek legjobb belátására bizza, hogy a rá kivetett áldozatot 6V2°/o-os törlesztéssel 30 é v alatt, illetve ha ingatlana van, akkor az ingatlanra eső részt 5V2°/o-os törlesztéssel 50 év alatt, vagy pedig e g yszerreegy összegben akarja-e lefizetni ? Abban az esetben, ha az áldozatköteles a törlesztést választja, szabály, hogy az állam semmiféle biztosítékot nem követel. Ettől a szabálytól csak két esetben van helye eltérésnek: egyrészt akkor, ha az áldozatköteles, mint ingatlan tulajdonosa 30 év helyett 50 év alatt s 672°/o helyett 5V2°/o-kal akar törleszteni; s másrészt akkor, ha a törlesztés körül mulasztást követett el, vagy ha az állam követelése veszéljreztetve van. Az első esetben az áldozatkötelesnek kell kérni, hogy az állam áldozati követelése az ő ingatlanaira bekebeleztessék; a második esetben a biztosíték összegét a pénzügyi hatóság hivatalból állapítja meg. Ami a fizetés eszközeit illeti, a fizetés háromfélekép történhetik : vagy készpénzben s ami ezzel egyet jelent nem kamatozó kincstári utalványokban, vagy hadi és egyéb állami kölcsönkötvényekben, vagy pedig egyéb vagyontárgyak átengedése útján. Az állam bár a készpénzfizetést előnyösebbnek tartja, a rá-