Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A német birodalmi szükségáldozat s a magyar vagyonváltság

283 nézve elónyösebb megoldást ez", esetben sem kényszerrendszabályokkal akarja elérni, hanem pénzügyi előnyök útján. Kimondja tehát, hogy azoknak, akik az áldozatot, vagy annak egy részét 1920. június 30-ig, illetve december 31-ig készpénzben fizetik ki, 8 illetve 4*/o-ot javukra kell irni. Aki erre igényt nem tart, az két másféle módon is Szelhet 1920. december 31-ig jogosítva van akár az egész áldozatot akár annak egy töredékét saját jegyzésű és teljes névértékben számított hadikölcsönköt vényekkel, vagy egyéb állami kötvényekkel kifizetni; s jogosítva van fizetésül bármiféle egyéb vagyontárgyat akár ingót, akár ingatlant az állam, illetve az ezáltal alapítandó i n t é z e t számára átengedni. Mind a két fizetési mód csak jog, de nem kötelesség. Ha a német törvény imént vázolt rendelkezéseit ami I. váltságtörvényünkkel s a többiek tervezeteivel egybevetjük, látni fogjuk, hogy a mi törvényhozásunk úgy a gazdasági élet kímélésében, mint az igazságérzet szempontjából messze mögötte marad a német törvényhozásnak. A mi törvényhozásunk a különböző vagyontárgyak váltságát egy helyett több törvényben szabályozván, szükségképen különböző olyan időpontokat állapit meg, amelyekben a különböző váltságokat fizetni kell. Ez azonban igazságtalan! Mert, hogy jutnak a betétek tulajdonosai ahhoz, hogy hónapokkal előbb fizetvén le a vagyonváltságot, mint pl. a kereskedelmi árúraktárak tulajdonosai, elveszítsék az esetleg nagy összegekre rugó időközi kamatokat? Ennél is igazságtalanabb az az eltérés, hogy a magyar váltságkötelesek nem maguk döntik ek vájjon egyszerre egy összegben, vagy pedig törlesztés utján részletekben akarják-e a vagyonváltságot leróni? A magyar rendszert e tekintetben rideg pénzügyi szempontok a egyorsés kiadós pénzügyi eredmény* irányítják. Ep ezért az I. váltságtörvény szerint azok a . akiktől a váltságot egyszerre el lehet venni, mert vagyonuk, mint betét nem áll a saját közvetlen rendelkezésük alatt, kötelesek voltak már 1920. dec. 20-án egy összegben és egyszere kifizetni az egész váltságot A családi és ház-részvénytársaságokkal szemben a törvény szerint a kincstár dönt afelett hogy a fizetés mikor történjék ? S a többi részvénytársaságok is vagy beszolgáltatják 2 hónap alatt az összes váltságrészvényeket vagy pedig 12 egyenlő előleges havi részletben fizetik be a váltság egész összegét Ugyanily ridegek és kíméletlenek a tervezeték is. Szerintük a vagyonvaltság a kivetéstől számított 15-ik napon válik esedékessé s ha a fél ezen a napon nem tud fizetni, akkor nem 30, illetve 50 esztendő áll rendelkezésére abból a célból, hogy a váltságot 612°o-os alapon letörlessze, mint Németországban hanem csak pár hónap, illetve, ha ingatlana van. akkor telekkönyvi biztosítás mellett csak őt esztendő áll rendelkezésére s ez alatt az idő alatt is a 61 *° o-os kamattal csak kamatot fizet s egyetlen egy fülért le nem törleszthet S mi történik, ha ez a rövid pár hónap vagy pár esztendő elmúlt ? Vagy közaduk módjára behajtják