Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A német birodalmi szükségáldozat s a magyar vagyonváltság

381 letétet, a részvényt látja, ellenben nem látja azt, aki mint e vagyontárgyak tulajdonosa dolgozik, vagy henyél, adósságokkal küzködik, vagy földi javakban dúskál, könnyedén kifizette a közterheket vagy roskadozik a sok hátralék alatt, — egyszóval nem látja az embert. Ezért nem engedi tekintetbe venni a mi I. törvényünk a váltság kirovásánál a magán- és köztartozásokat, a ki nem fizetett állami, önkormányzati és egyházi adókat, a hadinyereségadót stb. A mi I. váltságtörvényünk ilyesfajta személyi körülményeket csak egy esetben azoknál vesz tekintetbe, akik talán legkevésbbé érdemlik meg, t. i. a külföldi értékpapirok tulajdonosainál, a tőzsdén játszó üzéreknél. Semmivel sem állanak az I. váltságtörvénynél magasabb színvonalon a tervezetek. A II. tervezet pl. az erdőbirtok értékelésénél mellőzi a katasztert azért, mert az erdők tiszta jövedelmét egy ma már lehetetlenül alacsony összegben, kat. holdankint egy K ban állapítja meg. S ugyancsak mellőzi a katasztert a szőlőbirtok értékelésénél is, mert a katasztert 1909 után ugyan kiigazították, de oly tökéletlenül, hogy a kataszteri kimutatásokban a szőlőbirtoknak egy tekintélyes része még ma sem mint szőlő, hanem mint szántó, legelő vagy erdő van feltüntetve.1 A kataszter kiigazítása tehát még a mívelési ágakban beállott változásokat sem ölelte fel teljesen, annál kevésbbé a tiszta jövedelmi fokozatokban történt eltolódásokat. A kataszteri tiszta jövedelmek eszerint ma is csak torzképét mutatják a különböző földbirtokok valóságos hozadékának s a II. tervezet a mezőgazdasági ingatlanokértékelésénél mégis minden korrektivum nélkül a 37 év előtti elavult és fiktív kataszteri tiszta jövedelmet fogadta el alapul.'2 Ellenben a szőlőnél már egy rendkívül bonyolult csoportosításból kiindulva3 az átlagos hozadéki-, az erdőbirtoknál, az erdőgazdasági felszerelésnél és az üres belteleknél a forgalmi, a bútoroknál, szőnyegeknél stb. a beszerzési értéket s mindezekkel kapcsolatban az anynyira kifogásolt bevallást és becslést tekinti a kiszabásnál irányadónak. Ezen következetlen és teljesen indokolatlan eltéréseket betetőzi a II. tervezet az adósságokra és terhekre vonatkozó rideg álláspontjával. A német törvényhozás, mint láttuk, a vagyonból az összes adósságokat és terheket levonni rendeli s áldozatot csakis a tiszta vagyon után, illetve a tiszta üzem-és a tiszta mező-, erdő stb. gazdasági vagyonnak 80%-a4 után követel; — a kamatok és tör1 302. sz. Iromány. Indokolás 13., 17. old. 2 Korrektivumról gondoskodik a Rubinek-féle tervezet. 3 A 20. §. a szőlőket nagyság, mívelési mód, faj és termőképesség szerint 19 csoportba osztja. A 21. §. az új szőlőknél 57 csoportot különböztet meg. A 24. §. továbbfejleszti a csoportosítást úgy, hogy összesen 234-féle tétel szerint kell a szőlő váltságát kivetni. 4 A német szocialisták a hozadéki értéket a mezőgazdasági ingatlanoknál nem tartották állandó reális értéknek, ezért vetették ki az áldozatot csak a hozadéki érték 800/o-a után. Lásd Van der Borght i. h.