Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A német birodalmi szükségáldozat s a magyar vagyonváltság

A német törvényhozás abból indul ki, hogy mennél veszélyesebb a vagyon elvételében megnyilvánuló gazdasági operáció, annál inkább kötelessége ezt az életveszélyes műtétet a pénzügyi tudomány legmodernebb elvei szerint úgy szabályozni, amint a szociális igazság kívánja. Ép ezért — bármily nagy anyagi áldozatot követel a haza megmentése érdekében, — senkitói sem követeli a megélhetés anyagi eszközeiről való teljes lemondást. Elismeri tehát, hogy egy bizonyos nagyságú, L i. a megélhetéshez okvetlenül szükséges vagyont áldozattal sújtani senkinél sem szabad s következéskép szegénynél és gazdagnál egyaránt elismeri és tiszteletben tartja az ú. n. létminimumot De nem elégszik meg azzal, hogy csak a szegényeket, illetve azokat védje, akik esetleg tönkre mennek, hanem védelemben részesiti a nemzet gerincét, a középosztályt is. Hogyan ? Ugy, hogy az adókulcsot csak fokozatosan emeli fel 10°o-ról 65r'.o-ig s következéskép a középosztály vagyonának jelentékeny részét meghagyja; — a nagy és a mamut vagyonok túlnyomó részét ellenben elveszi. De ez az elv sem érvényesül a m a g a teljes szigorúságában. Hisz a rétegező adózás következtében ugyanazon vagyonrétegek után a legnagyobb vagyonok urai is ugyanakkora kulcs szerint kötelesek áldozni, mint a legkisebb vagyonok tulajdonosai; — ugyanazon vagyon tehát nem egységes, hanem vagyonrétegenkint emelkedő több kulcs szerint adózik s ép ezért az áldozat kulcsa a legnagyobb vagyonok urainál sem emelkedik az összvagyon 65 százalékára. A rétegező adózás mérséklő hatását lényegesen fokozza az egyes adózók korának s nős és családos állapotának a tekintetbe vétele s betetőzik e hatást a vagyon értékelésére vonatkozó alapelvek s a rendkívül méltányos fizetési feltételek. Mindez természetesen csak azért lehetséges, mert a német törvényhozás a vagyon megdézsmálásánál nem az élettelen vagyontárgyakat tartotta szem előtt, hanem azokat, akik mint e vagyontárgyak tulajdonosai mindannyian különböző egyéni életet élnek: az adóalanyokat, az élő embereket. Milyen rendszert választott ezzel szemben a magyar váltságtörvények megtervezője? Hegedüst nem az operáció életveszélyes volta kapta meg, hanem az a gazdasági bukás, amely a műtétet szükségessé tette. Ep ezért Hegedús így okoskodik : Minthogy «a balsors nemzetünket gazdaságilag visszevetette*, — mi nem alkalmazhatjuk a vagyonváltság szabályozásánál a pénzügyi tudomány legmodernebb vívmányait, nem alkalmazhatjuk azokat az elveket, amelyek mellett legbiztosabb, hogy a beteg életben fog maradni; hanem (visszanyúlunk elmaradottabb korok eszméihez* s bármily igazságtalanok és bármily barbárok legyenek ezek az eszmék, mi felszabadítjuk magunkat a modern pénzügyi tudomány elveinek s az ú. n. német rendszernek a hatása alól s nem a személyi, hanem az ú. n. tárgyi adózás rendszerét választjuk. Ez a rendszer az ö kezében az ó ^találmányai-