Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A német birodalmi szükségáldozat s a magyar vagyonváltság

370 Mit jelent ez? Azt, hogy pénzügyi kormányunk a belföldi 60 milliárd K adósságnak nem Vs-ét akarja letörleszteni, mint a németek tennék, hanem le akarná törleszteni mind a 60 milliárdot. Söt ez sem elég! Pénzügyi kormányunk megkezdte a külföldi adósságok közül a 15 ezer millió K-ra rugó francia és angol adósságok törlesztését. S mindezeken felül az I. váltságtörvény 58. §-a szerint fedeznie lehet a vagyonváltságból olyan kiadásokat, pl. beruházásokat is, melyeket a költségvetési vagy külön törvények kifejezetten a vagyonváltságból eredő bevételekre utalnak. Mindezek alapján 1 e g a 1 á b b 70—80 milliárd K-ra, fejenként körülbelül 10.000 K-ra tehetjük azt az összeget, mellyel a kormány a magyar állam népét meg akarja terhelni szemben a német kormánnyal, amely a sokkal gazdagabb németektől fejenként csak 2683 K áldozatot k i v á n t. Minthog}^ ekkora megterheltetés ellen minden társadalmi réteg védekezni kénytelen, — még pedig sikeresen — innen az a sajátságos ellentét, hogy míg a reálisan dolgozó német szocialista kormány az egyszer tervbevett pénzügyi eredményhez s az előteremtését biztosító adókulcshoz elejétől végig mereven ragaszkodott, a mi kormányunk tervei szinte kaleidoszkopszerüen változnak; a kulcs nem tervszerű előrelátás s a teherviselőképesség méltányos figyelembevétele alapján, hanem az érdekképviseletekkel való alkudozások eredményekép jön létre smint ilyen száll le fantasztikus magasságból a gyakorlati kivihetőség szin vonalár a. * * * Mennél nagyobb terhet ró a törvényhozás a nemzetre vagyonváltság alakjában, annál inkább kötelessége gondoskodni arról, hogy ez az óriási teher a társadalom különböző rétegei között a teherviselés arányában osztassék szét. Ebből a szempontból kétségtelenül legnagyobb jelentősége a vagyonváltság kulcsának van. De ugyanazon kulcs mellett is lényegesen kisebb vagy nagyobb lehet a teher s méltányosabb vagy méltánytalanabb lehet a teher megoszlása aszerint, hogy van-e és mekkora a létminimum? —rétegező-e vagyátlagos-e s kisebb vagy nagy arányokban fokozatos-e az adóztatás ? — figyelembe vétetnek-e a váltságkötelesek egyéni körülményei? — hogyan és milyen alapon történik az értékelés? — s végül milyenek a fizetési feltételek? Ez az oka, hogy az alábbiakban, midőn a német birodalmi áldozat és a magyar vagyonváltság legfőbb alapelveit egybevetjük, a szabályozás egységével együtt összesen hat alapelvet teszünk vizsgálódás tárgyává. I. A szabályozás egysége. A német és a magjrar törvényhozások akkor, midőn a vagyon egy részét elveszik, ugyanazon egy célra törekszenek: a végveszélyben forgó haza megmentésére. Egyébként azonban óriási köztük a különbség.