Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A német birodalmi szükségáldozat s a magyar vagyonváltság

358 d a 1 ni i igazság elvei szerint akar berendezkedni)). Szerinte «a német áldozati törvénynek óriási nagy a szociálpolitikai jelentősége». «Ele a plutokrácia ellen irányul s véget vet annak, hogy ezren és ezren tétlenül éljenek s a mások munkájával tartassák el magukat pusztán azért, mert vagyonuk van». «Ez nem volna összeegyeztethető a demokráciával s éles ellentétben állana korunk egyetemes n y o m o r ú s á g á v a 1». Ép ezért «a birodalmi áldozat — szerinte — elsőrangú szociálethikai követelmény », — «maga a vagyon részleges elvétele pedig bűnhődés azért a m a ni m o n-i m á d á s é r t, amely a legsúlyosabb megpróbáltatás idején népünknek oly s"zéles rétegeit ragadta magával s okozója lett a nagy nemzeti katasztrófána kw.1 A vagyonos osztálynak ezt a nagy engesztelő áldozatát Krzberger a birodalom adósságainak egyötödében állapította meg, vagyis 45 milliárd M.-át, magyar pénzben 162 milliárd koronát követelt tőlük.2 Hogy ezt a nagy összeget előteremtse, még pedig úgy, amint a szociális igazság kívánja —a birodalmi áldozati törvényt a s z e m é 1 y i adózás rendszerére építette fel. A német törvény ennélfogva minden olyan természetes és jogi személyt, aki nem élvez áldozatmentességet, — vagyontárg}rainak összesége, az u. n. össz vagyon alapján ró meg áldozattal. Az áldozat kulcsát a jogi személyeknél egységesen szabályozza s az alaptőke és bizonyos tartalékok levonása után a tiszta vagyon 10 °/o-á ban állapítja meg. A természetes személyeknél az összvagyonból 5000 M. értéket mint áldozatmentes vagyont kihasít, a többit pedig rétegekre, a hét millió márkán felüli váltságköteles vagyont pl. 13 rétegre bontja szét. Az áldozat kulcsát az első teljes vagy megkezdett 50.000 M. után 10°/o-ban, a következő 50.000 M. után 12°/o-ban, a következő 100.000 M. után 15°/o-ban, a következő négy 200.000 márkás vagyonrétegek után folyton fokozva 20, 25, 30 és 3f °/o-ban stb. s végül a 13-ik vagyon réteg, vagyis a 7 millió márkán felüli áldozatköteles vagyon után 65°/o-ban állapítja meg. Ha a világtörténelemnek ezt a leggrandiózusabb adótörvényét egybevetjük a háborús vagyon szaporulati és az örökösödési adóval, akkor megállapíthatjuk, hogy a német törvényhozás — legalább is papiroson — tökéletes munkát végzett. Minthogy a mai papirmárka csak 1/u részét éri a békebeli arany márkának, a vag3ronszaporulati adó a háború alatt szerzett vagyonokat, 12.000 arany márkára, vagyis 14.000 békebeli koronára olvasztotta le. Nagy vagyonok gyanánt tehát csak a békében szerzett vagyonok maradtak meg. Igen ám, de a békebeli vagyonnak, 600.000 békebeli koronáig terjedő részét a kincstár a birodalmi áldozat révén felére, a 600.000 K.-án felüli részét pedig V3-ára olvasztja le. S ha valaki még ezek után is valódi békebeli milliomos maradna, akkor jön az örökösödési adó s elviszi a még megmaradt vagyonnak a legjobb 1 Erzberger beszédének kivonatát 1. Van der Borght i. h. II. k. 134., 138., 139. old. 2 ü. o. III. k. 149. old.