Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A német birodalmi szükségáldozat s a magyar vagyonváltság

isőő felelően a békebeli kezdő összvagyont s meg kell állapítani az 1919. június hó 30-án meglevő háborús végső összvagyont. A két vagyon értéke közötti különbözetből, vagyis a háborús vagyonszaporulat értékéből 5000 márka adómentes: a fennmaradó vagy onszaporulat adóköteles s a fokozatos adóztatás céljából kilenc rétegre osztandó. Az elsó 10.000 M-ás réteg után lÖ*o-ot, a második lö.ÓÜU márka után 15 o-ot, a harmadik 10.000 márka után 20' o-oL a következő őt — mindig növekvő — réteg után folyton fokozódó kulcs szerint 30. 40, 50, 60, illetve 80° o-ot kell háborús vagyonszaporulati adó címén fizetni. A nyolc vagyonréteg összesen 375.000 márkának s az adómentes 5000 M-val együtt 1,368.000 K vagyonszaporulatnak felel meg. Az ily nagyságú vagyonszaporulatból az állam összesen 748.000 K-át vesz el; az 1 és egyharmad millió, koronán felüli vagyonszaporulatot pedig lüú? *-os adóval sújtja, úgy hogy a százmilliókra rugó legnagyobb háborús vagyonszaporulatból sem hagy meg az egyes magánembernél többet 620.000 K-náL A német törvényhozás a múltban szerzett háborús vagyonokat ekképen leolvasztván, arra törekszik, hogy a vagyon összehal mozódását a jövőben is megakadályozza. Ezt a célt szolgálja egy ugyancsak 1919. szept. 10-ikén kihirdetett másik törvény, amely az örökösödési adóról szóL Tervezője, Dernburg, a hagyatékot egyszerre kétféle adóval sújtja: t L egyrészt a hagyatéki s másrészt a tulajdonképeni örökösödési adóvaL A hagyatéki adó mint az elhaltnak utolsó vagyonadója szerepel s kulcsa l°/»-tól 5V*-ig emelkedik. Sokkal bonyolultabbak a tulajdonképeni örökösödési adó szabályai, amelyek az adókulcs megállapításánál négy körülménynek tulajdonítanak döntő jelentőséget. Ezek : az örökösnek az örökhagyóhoz való viszonya, — a hagyaték magassága, — az örökös saját, már meglevő vagyonának értéke — s végül az elhalálozás időpontja. A hagyatékot ez a törvény is adómentes és adóköteles vagyonra s az utóbbit szintén rétegekre, még pedig 11 rétegre választja szét: A legalsó, 20.000 M. értékű réteg után a legközelebbi rokonokkal 4° >ot, a legtávoliabbakkal, illetve a nem-rokonokkal 15'© örökösödési adót fizettet; — az 500.000 M. értékű 10-ik réteg után a legközelebbi rokonokra 30° c-ot, a legtávoliabbakra 60°.a-ot vet ki; — s végül a többi vagyon, vagyis az 1 és tyi millió márkán felüli 11-ik vagyonréteg után a legközelebbi rokonokat 35, a legtávoliabbakat és az idegeneket 70°.«-os örökösödési adóval rója meg. Az örökösödési adó tehát 10°.o-tól 70^/o-ig emelkedik. De ez korántsem a maximum! Az örökösödési adóhoz u. i. hozzájárul még egy az örökösnek saját már meglevő vagyonához mérten fokozódó p ó t a d ó. A pótlékolás következtében a szegény örökös csak a 10—70°o-os örökösödési adót fizeti; — a vagyonos örökös ellenben az örökségnek minden 10.000, illetve 20.000 márkája után az örökösödési adó l?»-át fizeti örökösödési pótadó címén. Nehogy azonban egy a saját vagy onahoz képest tulnagy örökség egészen tönkretegye az örököst, kimondja a törvény 28. §-a, hogy a pótilleték az örökösnek saját már meglevő vagyonából a 100.000 M.-an felüli rész 50* »-át felül nem múlhatja. Csakhogy ezen korlátozás mellett is megeshetnék, hogy az örökös semmitsem örökölne! Kimondja tehát a törvény, hogy az örökösödési adó