Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Somló Bódog

21 közi összemüködés sohasem folyt olyan széles kiterjedésben, mint napjainkban, a nemzetközi alkotmány körvonalai is mind határozottabban bontakoznak ki szemeink előtt. Szerzőnk szerint: «A mai nemzetközi alkotmány egy oligarchikus köztársaság típusát viseli. A nagyhatalmak tanácsa rendelkezik minden nemzetközi kérdés legfőbb hatalmaképen .. • A nagyhatalmak... alakitanak és szüntetnek meg államokat... s szabják meg a kis államok határait. A kisebb államok alig jutnak szóhoz, azok kénytelenek magukat a nagyhatalmak diktátumának alárendelnie (I. m. 69—70. 1.) Hogy milyen helyesen itélt ebben a kérdésben, azt semmi sem bizonyíthatta volna be fényesebben, mint napjaink szomorú eseményei. De épen napjainkban igen élénken érezhetjük azt is, hogy a nemzetközi viszonylatokban nem a belátás, hanem a durva erőszak uralkodik. Joggal felmerülhet tehát ez a kérdés, hogy miként állunk a kiindulópontul használt célszerűségi belátás elvének az érvényesülésével a nemzetközi alkotmány kérdésében? Szerzőnk éleslátása sejteti vele, hogy a belátásos elv itt cserbenhagyta és maga is akként ítél, hogy: «a szubjektív célszerűség tanából magából nem vezethető le semmilyen konkrét intézmény, mint eredmény... mert ez... attól is függ... hogy menynyire sikerült a célszerűnek gondolt intézményt megvalósítani. Itt azután a belátással szemben külső körülményeknek nevezhető tényezőkre kell irányítani figyelmünket, amelyek közül e helyen a hatalom csoportjába tartozókat fogjuk tekintetbe venni . . .» (I. m. 65. L) Ennek az itt felbukkanó felismerésnek teljesen megfelel azután, hogy hét évvel később ('Jogbölcseleti Előadásaiban» a jog keletkezését már egyáltalában nem a belátásra, hanem a hatalmi viszonyokra vezeti vissza. (Kolozsvár, 1905. 40—43. L) Es jellemző Somló Bódog ritka tárgyilagosságára, hogy az igazság meglátását kutató tekintetét nem birta elvakítani annak az elméletnek a napja, amely körül akkori gondolkodása bolygott Ebből az időből, midőn Somló Bódog a belátásos elmélet periheliumában állott, származik iDer U r s p r u n g d e s T o t e m i s m u s» címén Pikler Gyulával közösen irt dolgozata is.1 Itt Pikler azon magyarázatához, hogy a totemizmus a primitív képírás technikájából^ered, gyűjti össze az induktív ethhologiai bizonyítékokat. A kezdetleges népek intézményeinek vizsgálata szorosan hozzátartozik a természettudományos szociológiához, melyben az élettan révén népszerűvé vált az a felfogás, hogy a kezdetleges fejlemények tanulmányozása igen tanulságos a magasabbrendü alakulatok megértésére. Ezen felfogás szüli szerzőnknek "Adalék a matriarchalis családi szervezet kérdéséhez* c. dolgozatát is,2 amelyben egy anthropológiai szempontot vet fel a matriarchátus magyarázatára. 1 Der Ursprung des Totemismus. Ein Beitrag zur materialistischen Geschichtstheorie. Von Dr. Július Pikler und Dr. Félix Somló. Berlin, 1899. 36. old. 2 Athenaeum VIII. évf. 1899. 3. sz. 407-414. — Az 1900. előtti időből származik mén': «Dr. ErnstN'eukamp, Einleitung in die Entwicklungsgeschichte des R e c h t s». (Jogtud. Közlöny 1897. XXXII. évf. 10. sz. 76. I.) és «Pikler Gyula: A jog keletkezéséről és fejlődésérőb) (Jogtud. Közlöny 1897. XXXII. évf. 28. sz. 220—221. 1.) c. birálatos ismertetése is.