Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 2. szám - Változás és törvény a nyelvtudományban

200 együnk, egyitek, hármunk, hávmotok 'unus nostrum, vestrum' stb. a szabályos kettőnk, kettőtök hatása alatt igy alakult át: együnk, egyőtök, hármónk, hármótok; ha az iromba eredeti jelentése ('kendermagos', pl. tyúk) a goromba, otromba szavak hatása alatt megváltozott s az irodalmi nyelv ma az iromba szót is általában 'schwerf'állig' értelemben használja; ha a szabályos szavat, szavak helyett a szó nom. hatása alatt a szót, szók alakok mindjobban elterjednek, az analógiás inductiót nem a mondatbeli kapcsolat, hanem a két szó képzctelemeinek egyezése teszi lehetővé. Ezekben az esetekben tehát belső analógiával van dolgunk. Mindezek alapján a nyelvi változásoknak következő lélektani rendszerét állítanám fel: eredeti (spontán) v. — utánzó (imitativ) v. I önálló v. analógiás v. külső an. (syntact.) belső au. (as)mtact.) hangv. jelentésv. assoe. hv. független hv. tapadás (syntact.) vonzás (asyntact.) * A nyelvtörténeti kutatás legelső feladata megállapítani nyelvemlékek, régibb korok nyelvállapotát tükröztető leíró nyelvtanok és szótárak segítségével azokat a változásokat, amelyek az illető nyelvben idők folyamán végbementek. Rendszeres megfigyelés, egybevetés a változásoknak legkülönbözőbb fajtáját állapithatja meg; a változások vagy a szó hangalakjára, vagy a szóalakhoz fűződő jelentésre, vagy a szavak mondatbeli szerepére vonatkoznak. Megváltozik a szókészlet is, egyes szavak kivesznek a használatból, de viszont új szók is keletkeznek. Ha az egy tipus alá tartozó változásokat egymással összevetjük, megfigyelhetjük, hogy nem rendszertelenül, hanem bizonyos egyfor m as ággal történnek. A nyelvi változásoknak e szabályosságára gondolunk akkor, mikor a szerves életből vett metaphorával nyelvfejlődésről beszélünk, a nyelvfejlődés törvényszerűségét emlegetjük. A nyelvtudomány legfőbb feladata törvények keresése, amelyek a megfigyelt tényeket összefoglalják és magyarázzák. A 60-as években Müller Miksa és különösen Schleicher Ágost a darvinizmus hatása alatt a nyelvtudományt is a természettudományok közé számította s a nyelvfejlődés törvényeit a svakon működős természeti törvényekkel állította egy sorba. Ez a felfogás, melynek nyomaival néhanéha még ma is találkozunk, alapjában véve helytelen. A nyelvtudomány, ha vizsgálódásainak tárgyát tekintjük, nyilvánvalóan a történetiszellemi tudományok közé tartozik: hiszen a nyelv az emberi szellem alkotása, a nyelvi folyamatok az egyes ember lelkében mennek végbe. Ha vizsgálódásainak módszerét nézzük, tagadhatatlan ugyan, hogy különösen a hangtorvények bizonyos fokig emlékeztetnek a természethistória