Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 2. szám - Változás és törvény a nyelvtudományban

197 egy vagy több emberöltő szükséges ahhoz, hogy a kiejtés alapsajátságai, az úgynevezett artikulációs bázis a környezet hatása alatt megváltozzék. A környezet hatása az egyesek beszédkészségére teszi érthetővé a nyelvállapot viszonylagos egyformaságát, különösen kisebb közösségeken belük amelyeknek tagjai egymással sűrűbben érintkeznek. Különös fontos az ösztönszerű utánzás szerepe a gyermekkorban, a nyelvtanulás korában, noha másrészt a nyelvszokás megváltozását nem kis mértékben épen az teszi lehetővé, hogy a felnövekvő nemzedék nyelvkészsége sohasem hú másolata a felnőttekének. A nyelvszokas egyetemes megváltozása is egyfelől az eredeti, másfelől az imitativ tevékenység közreműködésének eredménye. A változás a nyelvközösség egyes tagjaiban psychikai illetve psycho-physikai okok hatása alatt spontán megy végbe, de a közösség többi tagjában meglevő utánzó ösztön teszi lehetővé, hogy nagyobb körben, esetleg az egész nyelvterületen is elterjedjen. Mindamellett az a felfogás, amellyel az űjabb nyelvtudományi irodalomban gyakrabban találkozunk, hogy minden újítás szükségképen a nyelvterület egy pontjáról, a nyelvközösség egy tagjától indul ki s terjed el kisebb-nagyobb körben, túlbecsüli az utánzó változások fontosságát. Az egyesek ötletei, szándékos változtatásai rendszerint nyomtalanul eltűnnek; a nyelvszokástól való egyéni eltéréseknek csak akkor van kilátásuk arra. hogy az egész közösségben elterjedjenek, ha a közösség többi tagjában is megvan a hajlam, a készség ugyanazon változtatás végrehajtására. Minden nyelvi folyamat az egyes ember lelkében megy végbe, de ebből csak az következik, hogy minden változás az egyesekből, nem pedig az. hogy egyetlen egyénből indul ki. Egyes szóalak, jelentés lehet ilyen singularis eredetű, hiszen — hogy egy közelesö példát említsek — akárki megfigyelhette, hogy a szépen szó nem értelemben egy orfeumkupléból hogyan terjedt el ragály módjára majdnem az egész országban, sót itt-ott még a nép nyelvébe is befurakodott ! De már az olyan lassú, fokonként történő szabályos hangváltozasoknal, aminő pl. a német Lautverschiebung, amelyek szemmelláthatólag az ember egész psycho-physikai szervezetének lassú átalakulásával vannak kapcsolatban, lehetetlen a változás túlnyomóan spontán jellegét észre nem venni, lehetetlen visszautasítanunk azt a teltevést, hogy a változás nem egy-két egyénből indult ki, hanem psycho-physikai feltételei a nyelvközösség minden vagy legtöbb tagjában megv oltak. A nyelvtudományt elsó sorban az eredeti változások erdekük, az eredeti változások további lélektani analysise lesz legközelebbi feladatunk. Persze e rövid cikben az általános keretek megjelölésével meg kell elégednünk. Ha a lélektani indítékokat tekintjük, az eredeti változásnak is két főtípusát kell megkülönböztetnünk : az önálló és analógiás változásokat Minden analógiás változás alapja kepzettársulás. Ha a szabályos alait, lenn és fenn mellett ilyen alakok is keletkeztek : alant. lent. fent. ez újabb változatokat szemmelláthatólag az ellentétes illetve rokonjelentésű szóalakok képzettársulási egymásrahatása magyarázza. Ha ellenben a