Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 2. szám - Csonka-Magyarország ereje

185 Belemélyedhetnénk ugyan e kérdés további részleteibe, de ezzel túllépnénk a magunk elé szabott kört. Hiszen nem részletes kormányzati vagy közgazdasági programmot akartunk adni. csak azoknak a hibáknak alapján, amiket Nagy-Magyarország területén a magyar faj érvényesülésének gátja gyanánt ismertünk fel, akartuk a mai szűkebb Magyarország viszonyaihoz mért politika irányelveit megjelölni. A magyar faj természetes erejének fejlesztéséről van itt szú, amelynek előfeltétele egyrészt a gazdasági haladás, másrészt az ezen alapuló kultúrfejlódés. NagyMagyarországon a magyar faj természetes erejével extenzív gazdálkodás folyt, annál inkább kell ezekkel az erőkkel intenziv gazdálkodást folytatni Csonka-Magyarország területén, amikor az elvesztett részek visszaszerzését csakis a magyar faj megnövekedett erejétől remélhetjük. Bizonyos mértékig talán paradoxonnak tetszik, de a magyar fajra nézve előny is származhatik ebből a megcsonkításból. Brutális tények figyelmeztetnek arra, hogy eddig hibás úton jártunk, elsősorban a magyar nep tömeses települóhelyét kellett volna olyan magas gazdasági és kulturális színvonalra emelni, hogy ez a terület képes legyen a vegek idegen népelemeit magához vonzani és idóról-idóre ezek számára magyar nép1 fölösleget általadni. Hiszek abban, hogy a mai helyzet nemcsak a történelem gigantikus idóméreteihez, de a magyar emberöltőhöz mérten is átmeneti jelenség. Ebben nz erős hitben Isten útmutatásának tekintem mai nyomorúságunkat, hogy mindazt a szerető gondot a magyar faj zömének ápolására, természetes erejének fejlesztésére, nemzeti sajátosságainak megerősítésére fordítsuk, melyet eddig, látszateredmények kedvéért veszély idején meg nem bizható területek istápolására fecséreltünk. Nem privilégiumot, csak egyenlő elbánást kérünk a magyar faj számára. Czetíler Jenö^