Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Hogyan hamisitották meg a románok a magyar statisztikát a békekonferencián?

166 a bolseviki-propaganda körül szerzett tapasztalatok. Az agitátorok nagj része itt is, mint másutt, zsidó. Erre az agitációra Henri Ford, az ismert gyáros is fölriadt pacifista álmából s lapjában, a Dearborn Indep e n d e n t-ben élére állt a judaizmus elleni küzdelemnek, «mert ez a föld legjobban szervezett hatalma — Nagy-Britanniát sem véve ki, — állam, melynek alattvalói, legyenek bárhol, legyenek szegények, vagy gazdagok, feltétlenül hivek». A Dearborn Independent figyelemmel kiséri az dnternacionális zsidó világ-problémáját» mindenütt — Oroszországban, «hol minden népbiztos zsidó», Németországban, «hol a zsidóhatalom gyökeret vert», — de természetszerűleg elsősorban az Egyesült Államokban felburjánzó állapotok érdeklik. Ford tűrhetetlennek tartja, hogy az amerikai cukor-, gyapot-, konzerv-, posztó- és dohányipar már szinte teljesen zsidó kézbe került. S ami számukra még meglepetés: az a zsidó hálátlanság, mellyel a jövevények új hazájuk politikai intézményei ellen fellázadnak s minden körben, ahová csak befurakodnak, a forradalmat hirdetik. A 15,000.000 főre rugó négerség problémáját főleg a háború élesítette ki. A néger jó volt katonának, most jó akar lenni teljesjogú polgárnak. A feketék vezetője Bois néger iró, a The Crisis szerkesztője, ki szereti jósolgatni, hogy eljön a nap, mikor a négerek, indiaiak, kinaiak, japánok — az emberiség kétharmada — felkel a fehér zsarnokság ellen. Le Correspondant. 1920. október 10. N e 11 y M e 1 i n : Le róle de la femme á La campagne. (Az asszony szerepe falun.) Minden propaganda és jobb belátás ellenére tovább tart a falusi lakosság özönlése a városokba. Különösen az asszonyok únták meg a nehéz földmunkát s az egyhangú, szórakozásokat nélkülöző falusi életet. Sok család felkerekedésében az asszony a felbujtó. Már pedig falun kétszeresen igaz Montaigne aforizmája:,Les femmes font et défont les maisons. Az orvoslásra két eszköz van : meg kell adni a mezei munkának is a megfelelő díjazást, emelni kell a falvak életszintjét elsősorban az asszonyi ösztönökre való tekintettel. Jó példaadásukkal nem kis hatással lennének a nyugtalan asszonynépre a közép- és nagybirtokosok feleségei, kiket eddig a túlzásba vitt intellektuális irányú nevelés eltávolított a rögtől. A feladat nem lehetetlen. Szépen sikerült Dániában, hol a parasztság magas képzettsége ellenére hű maradt a röghöz, régi hitéhez; szórakozásait, életszintjét a várostól kölcsönzi, de a maga területén kultiválja. Revue des deux Mondes. 1920.február 1. L. Paul-Dubois: Pour TÉconomie publique et privée. (Az állami és magántakarékosság érdekében.) Hatalmas deficit minden téren — ez a háború hagyatéka. Többet fogyasztunk, mint termelünk, tovább nyújtózunk a takarónál, láncokat kovácsolunk jövőnk számára. Az egyensúly helyreállításához nem elég az adóprés vagy a többtermelés akkor, ha nem takarékoskodunk. Ezzel szemben dühöng a fényűzés és a költekezés az egész vonalon. Pénz van bőven: 25 milliárddal több forog, mint a háború előtt. A holnapra senki sem gondol: utánunk a vízözön. A behozatal 20 milliárddal több a kivitelnél. Franciaország, azelőtt az egész világ hitelezője, ma az egész világ adósa. Ha kevesebbet termelünk, fogyasszunk is kevesebbet s különösen kerüljük a felesleges kiadásokat. Ma pazarolni annyi, mint a szegényt