Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Hogyan hamisitották meg a románok a magyar statisztikát a békekonferencián?

157 hanem kisebb az összes népesség és különösen a magyarság szaporodásánál. Kétségtelen, hogy a román királyságban a román szapora faj. különösen újabban; 1912-ben pl. a népesség szaporodása 1000 leiekre számítva 20-ra ment fel. Magyarországon azonban a délvidéki olahoknál eltér;edt egygyermekrendszer és általában a nagy halandóság következteben az oláhok szaporodási aranya állandóan kisebb, mint az országos átlag. Volt ugyanis a természetes szaporodás aránya lOoÓ leiekre: az összes az olahoknál a magyaroknál népességben az 1901—5. évek átlagában _ _ 10*8 82 116 az 1906—10. « • _ _ 11-4 9-1 123 az 1911—14. « - _ _ 113 9-1 122 Az olahság természetes szaporodási aránya állandóan több mint kettővel marad el az országos átlag és több mint hárommal a magyarság szaporodási aránya mögött, ha pedig a keleti részek magyarságát külön számitanók, mint amely a magyarságnak is szaporább része, a különbség még élesebben nyilvánulna meg. A háború alatti népmozgalom meg nagyobbá tette ezt a különbséget. 1915. óta Magyarországnak — sajnos — állandóan halálozási többlete van. Ez a halálozási többlet 1915-ben 29.546, 1916-ban 77,804, 1917-ben 87.6u4 főre rúgott. 1918-ban pedig, bár erre az évre vonatkozó adataink még hézagosak, az -ev utolsó hónapjaiban fellépett spanyol influenza-járvány pusztítása következtében körülbelül 22ú.ÖÖ0-re lehet tenni a népesség fogyását, pedig mindezen adatoknál a háború halottai figyelmen kívül vannak hagyva. Az elózö három évi fogyásból (a halálozási többletből) esett: a románokra a magyarokra 1915- ben __________ 19.250 63 1916- ban ________ 26.593 27-556 1917- ben _ „ _ _ ... ._ 23. J J3 .... . esen _ ... - - _, E három ev alatt eszerint az otthonmaradt népességben még abszolút számban is nagyobb vesztesége volt a 3 milliónyi olahságnak, mint a 10 milliónyi magyarságnak. Az 1918. év veszteségét nemzetiségek szerint nem ismerjük, de az arányszám itt sem lesz kedvező az oláhságra, annál kevésbbé, mert a rendelkezésre alló adatokból is kitűnik, hogy a spanyol influenza-járvány épen a keleti részekben volt a legnagyobb. Ha tehát ez utolsó évet ki is hagyjuk a számításból, csupán 1911-tól 1917-ig az oláhok természetes szaporodása 42.343-at tett, a háromszor annyi magyarságé pedig 435.569-et. Az olahság hét év alatti 42.000 főnyi szaporulatát az 1918. évi fogyás minden esetre teljesen abszorbeáita, sót túlhaladta, míg a magyarság szaporodását legföljebb 1Ó0.ÜÖ0 fővel csökkentette. Ha már most a háború halottainak számából, amit körülbelül felmillióra lehet tenni, csak a népesség aránya szerinti reszt <16"ü° o) számítjuk az oláhságra, ami 80.000 embert tesz ki, ez a nyolcvanezer fő az olahságnak már tiszta vesztesege, amelyet az 1910. évi létszámból le kell vonni. A magyarságnál a háborús veszteség (körülbelül 2S0.00iij levonása utan még mindig marad egy kis rész az 1911—18. évi természetes szaporodásból.