Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - A matriarchatus nyomai a folkloreban

140 (Gonzenbach szicíliai gyűjtésében 13. számú darab,Grimm lestvéreknél 88. sz. Ezek kommentárjai mellett továbbkutatónak elég Antti Aarne típusszámát tudni: 425. C, amely a meglelhető változatok összeállításában továbbsegít.) — Ugyancsak a Magyar Nyelvőr X. évf.-ban (40. 1.) Gyertyószentmiklósról más tárgyú népmesében leljük meg a helyet. Ebben egy talált fiúcska gazdag kalmárcsalád körében nevelkedik. A kereskedőnek tudomására esik, hogy mit jósollak a fiú jövendőjéről, t. i. elveszi majd az ő leányát, veje lesz. Minden igyekezetével el akarja a fiút pusztítani, ámde sikertelenül. Végre lehetetlen feladatokat tüz ki neki; ezek megfejtését csak a gonoszok királya adhatja meg. Ide kell a fiúnak vándorolnia. Beköszönt az ördög feleségéhez: «Aggyon Isten jó estét, édesanya m!» — Feleli az asszony :«K őszön d, hogy édesanyádnak szólítottál, mert az én uram a gonoszok királya s ha hazajő, elveszít téged!» — Az asszony elrejti a fiút s éjjel fel-felébreszti urát, fejtse meg ezt meg ezt az álmát: így sorra kérdi tőle a feladott rejtvények megfejtését. A gonosz türelmetlenül felelget s a fiú kihallgatja a titkokat. Később ily módon sorra megfelel a kívánságoknak s a gazdag lányt feleségül kapja. — A mese szintén el van mindenütt terjedve, de ép úgy, mint az előző példában, a beköszönő megszólítást s a ráadott feleletet a külföldi változatokban hasztalan keressük. (Lásd egyébként e mesetipusról Anlti Aarne tanulmányát a Folklóré Fellows Communications 23. füzetében. Típusszáma: 461.) Ipolyi Arnold poslhumus mesegyűjteményében (kiadta a Kisfaludy Társaság Magy. Népköltési gyűjteménye XIII. kötetében, 1912.318.1. «A tengeri kisasszonya c. a.) Hontmegyéből ismét más tárgyú csodatörténeibe van az idézett párbeszéd iktatva. Az udvarnál ármánykodó két nőtestvér húgát, a királynét, megfosztja újszülött gyermekeitől, kiket ládába zárva a folyóba dobnak s az anyát elrágalmazzák, börtönbe juttatják. A gyermekeket parti halász kifogja, felneveli. A királyné nővérei ennek neszét veszik, az árvák közül a lányt rábírják, kívánjon nehezen megszerezhető csodatárgyakat bátyjától, aki ezekért hűségesen útrakel. Táltos lova irányítja, mit tegyen. A vasorrú bába kunyhója előtt is kitanítja, mire a fiú beszól: «Jó napot, anyámasszony!» — «S z e r e n c s é d, hogy így köszöntöttél, másként rosszul mentél volna ki inne n.» — (Irigy nővérek címmel a mesének Folklóré Fellows típusszáma: 707.) Legelterjedtebb típusok egyike, főként keleten népszerű; a párbeszédnek töredékeit itt-amott megleljük ez összefüggésben külföldön is.1 1 A többi magyar adalékot röviden jelzem csupán ; bennök a párbeszéd nem édesanyát, hanem nyilván romlott alakba átvive öreganyát, apát és öregapát említ. így a Magyar Nyelvőr XV. kötelében (91. 1.) egy veszprémmegyei népmese, amely varázsgyürű elcsenéséről és visszaszerzéséről szól (Antti Aarnenál típusszáma : 560 ), hősével így köszönteti az útban talált vénasszonyt: «Jó napot aggyon Isten, öreganyám !» — ccAggyon neked is», stb. — Egy boszorkányt kifosztó csángó mesében (Horger Antal gyűjtése, Magy. Népkölt. Gyűjt. X. k. •504. 1.) a hős előre értesül, hogyan viselkedjék : «Megmondod a vasbábának. Jó reggelt, öreganyám ! De így szólj, mert egyszeribe levágja a nyakadat.)) (Típusszám : 328.) — Hasonló hely még ugyanazon gyűjtemény 374. lapján egy «Égigérő fá»-ról