Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Az emberiség multjáról és jövőjéről

128 le. Ezentúl még az égben is a többi alsóbbrangú istennel együtt nem a felső, hanem az alsó égben székelnek s helyettük a világegyetemet szel­lemi és testi valóságaival együtt kifejező Brahma a teremtő, Visnu a megtartó és Siva a romboló lesz a hármas egységbe foglalt legfőbb istenség, akik közül Brahma a kiemelkedő és mindinkább többre becsült vezér.1 Az ily módon konstruált isten-csoportokat szemlélve, megfigyelhetjük, hogy nem csupán az egyes háromszögek vannak akként megkonstruálva, hogy a beléjük foglalt értékek minél jobban megfeleljenek a velük jelölt jelenségeknek, hanem ezenkivül az egész értékhalmaz egyes háromszögei is határozott rendben sorakoznak egymás alá. Az ind istennézletben például Brahma, mint az összes dolgok teremtője és végső forrása, érték-analo­gonja az összes jelenségeknek, de egyúttal mint összefoglaló legfőbb érték betetőzés gyanánt van helyezve arra a két, hozzá legközelebb álló értékre, amely a jelenségek két legfőbb irányát, azok egymásmellettiségét és egy­másutániságát jelenti.2 Siva és Visnu értékei a konkrét vonásokkal már alig biró legfőbb értékhez képest aránylag konkrét jellemvonásúak, & mint ilyenek természetes összekötést, szoros kapcsot képeznek az alacso­nyabb értékek felé.3 Ahogyan a legfőbb érték alá két relatív érték van helyezve, hasonlókép történik ez a konkrét dolgoknak megfelelőbb érté­keknél. Indrán kívül még sok isten-képzetnek van két más relatív isten­érték alárendelve, vagy pedig maga az isten-érték fejeződik ki két vagy többalakúságban.4 Természetes, hogy ezen a második szinten az értékek 1 V. ö. Szász Károly i. m. I. 46. — A babyloniaiak, egyiptomiak és görögök nem tudták igy végigfutni ezt az utat. Az egyiptomiak alkottak ugyan hármasságo­kat (Osiris, Isis, Horus stb.), sőt az istenségeket 3X3=9 és 3X9 csoportokba össze­sítették, de a helyi istencsoportok fölé nem alakult ki föltétlenül a többi fölött álló hármasság. A babyloniaiak tovább mentek, itt a három nagy isten, Anu, Bél és Ja a többi fölé, söt a többi hármasság fölé emeltetett, de közülök egy legfőbb hatá­rozottan nem emeltetik ki. A görögöknél Zeus, Poseidon és Hades hármasságából Zeus élesen kimeltetik, de minden elszellemítés mellett is szinte mindvégig hatá­rozottabb konkrét vonásokat is mutat. Hogy az ókor nagy népei közül az isten­nézletben az indek a legfejlettebbek, annak oka talán az, hogy ők a tisztultabb szemlélődéshez hamarább felemelkedhettek, mint az intenzív kereskedést és föld­mívelést túlzottan kedvelő és ezáltal jobban a röghöz, a konkrétumhoz tapadt egyiptomiak, babylonok és — addig, amíg ezen a földhöz ragadt szemléleten túl nem emelkedtek — a görögök. 2 Benfey és Burnouf értelmezése szerint Siva neve valószínűleg annyit jelent, mint növő, növesztő ; vagyis ő "eredetileg a természetben rejlő hatalmas tenyésztő erő megszemélyesítései. (V. ö. Szász K. i. m. 1. 60.) Az ind világnézletben tehát a legtöbb érték (Bráhma) alá helyett két közvetlen isten-érték (Visnu és Siva) tulajdonkép nem más, mint az egyetemes világképnek részletezése, dualisztikus kettéosztása. 3 Visnu például különféle konkrét alakokban (hal, teknősbéka, vadkan, fél oroszlán fél ember, törpe és egyes hősök képében) jelenik meg a földön s hatalmas harcokat vív. (V. ö. Szász K. i. m. I. 55.) 4 L. erre nézve Indra és más ind istenek ketté, sőt többfelé választott alakjait s az egiptomi és a görög istennézletben oly gyakori két- vagy többalakúságokat.

Next

/
Thumbnails
Contents