Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 8. szám

GAZDASÁG, IPAR, KERESKEDÉS. A pesti börzéről. Pest, febr. 17. AL.) A hónap lefolyt felében az üzlet szintúgy pangott, valamint az előttevalóban, nemkülönben a tőzsdének magatartása is változatlan maradj azon megjegyzéssel még is, hogy azon papírokat illetőleg, me­lyek sűrűbben kináltattak eladásra, még további árcsökkenéseket kell jeleznünk. így az első magyar biztositó-társaságnak részvényei, háromhavi kézhezszolgáltatással, részvényenkint 495 frton kináltattak és az egyes részvények szelvénye 31 fton kelt el. Okul nemcsak — az életbiztosí­tási osztály kivételével — a minden osztályban csekély nyereséget föl­mutató mult évi üzlet, hanem még azon körülmény is hozatik föl, mi­szerint a társaság a birtokában levő épen nem kismennyiségü papírok­nak tetemes részét leend kénytelen kisebb értékkel számításba venni, hogy a mérleg helyes legyen. Ez alkalommal nem szabad hallgatással mellőznünk azt, mire e lapokban már máskor is figyelmeztettünk, t. i. miként a rokonczélu „Pannónia"-társaság tesz, ugy az első magyar biztosító-társaság nemcsak a nyereség és veszteségről, hanem a vagyon­állapotról is tegyen közzé mérleget, mivel csakis ezen utóbbi teszi vi­lágossá a társaság tettleges állapotát; s ez kétségkívül nagy mérték­ben eszközlendi, miszerint azon általános bizodalom fokoztassék, mely­ben e társaság mind a hazában, mind a külföldön részesül. A „Pannónia" viszontbiztositó-társaság részvényei is mind­inkább hanyatlottak, ugy, hogy egy-egy részvényt alig lehetett 390 fr­ton értékesíteni; sőt előfordultak egyes esetek, hogy a részvény jóval a jelzett áron alul adatott el. A „S e c u r i t a su viszontbiztositó-társaság részvényeiből egyik bécsi ház nagy összeget, hozott eladásra, minek kö­vetkeztében az árfolyam a pari alá nyomatott. Egyéb értékpapírokra nézve a tőzsde szilárdságot tüntetett föl. A pest-losonczi vasúttársaság részvényeiben némelykor élénkség vehető észre; az árfolyam már 33Va frtra emelkedett, azonban csakha­mar ismét 3iy<» frtra sülyedt alá, mely áron jelenleg kínáltainak. A csőd leendő megszüntetése szolgál üzérkedési ürügyül, a közönség könnyü­hivőségére számítván, miszerint ez a részvények után nyerendő nagyobb jövedelem reményében nagyobb ár fizetésére csábittassék; azonban na­gyon is világos, hogy, tekintve az összes ausztriai vasutaknak fényes jövedelmezését, bár azok igazgatása kifogástalan legyen is, oly vasút után épen nem számithatni nagy jövedelemre, mely a tervezett 6 mil­lió helyett körülbelül 14 millió forintba fog kerülni. Ezen szempontból kiindulva a hitelezőknek egyik része vonako­dik azon ismeretes kiegyezkedési javaslatot aláírni, melyben nekik 6%-os, az államtól nem biztosított elsőbbségi kötvények 70 ftnyi árke­lettel ajánltatnak; azonban álljon bármiként az ügy, történjék meg a kiegyczkedés akár az. ismert, akár valamely más alkalmas módon, annyi bizonyosnak látszik, hogy elsőbbségi kötvények helyett elsőbb­ségi részvényeket kellene kibocsátani, melyek az ilynemű kötvények­től csak azáltal különböznek, hogy ezen elsőbbségi részvényeknek tu­lajdonosai a közgyűléseken üléssel és szavazattal birnak, következőleg ekként magába az igazgatásba tényleges befolyást gyakorolhatnak s nem kénytelenek, miszerint saját érdekeik képviseltetését és elintézé­sét bizonyos számú részvényesek consortiumára bízzák; hisz eddigelé is már az előbbi igazgatóság tagjainak nagyobb része azon bizott­mányba választatott, melynek föladata a hitelezökkeli alkudozásokat vezetni, s előre láthatni, hogy minden nagyobb erőfeszítés nélkül sike­rülni fog e bizottmánynak egy netaláni uj választás alkalmával, a sza­vazatok többségét maga számára biztosítania; ellenben ha a tervbe vett, mintegy 8 millió ft értékű elsőbbségi kötvények helyett 40,000 kétszáz ftos elsőbbségi részvény bocsáttatik ki, (melyek, miként említ­ve volt, a 6%-os kamaton és törlesztésen kivül semmiféle osztalékra nem számithatnak) s ezen részvényekhez a szavazati jog köttetik, ak­kor először ezen elsőbbségek értéke emelkedni fog és a társaság igaz­gatása megoszlik az elsőbbségeknek és a részvényeknek birtokosai kö­zött ; az igazgatásba való befolyásnak eme megosztása maga is biztosíté­kul szolgál arra nézve, miszerint a jövőben az ügykezelés az eddiginél helyesebb lészen. Különös méltánylással kell fölemlitenünk, hogy a vizvezetés ügye, mely városunkra nézve kétségkívül igen nagy fontosságú, e napokban nagy elöhaladást tett, ugy, hogy a vállalat életbeléptetéséről épen nem kételkedhetni.Köztudomásu, hogy Erlanger bankár Main melletti Frank­furtban ajánlkozott, miszerint a vizvezető gépezetet 2 V2 millió frton azon föltétel alatt felállitandja, hogy a részvényeknek /^-da, neki áten­gedtessék s azonfölül a háztulajdonosok magukat egy év tartamára kö­telezzék, miszerint —• egyéb helyiségeket ide nem számítva — a laká­sokért fizetett évi bér 4°/0-ját a nyerendő vízmennyiségért a vizvezotö­társaságnak fogják lefizetni; a nevezett tőzsér fölteszi, hogy a háztulaj­donosok saját érdekökben továbbra is a mondott összeget fizetni fog­ják, mi által a vállalat jövedelmezése biztosítva leend. Nem szenved kétséget, hogy ezen föltételek a vállalat életbeléptetését már csak azon okon is előmozdítani fogják, mivelhogy azok épen nem nyomasztók, tekintve a kiszámithatlan hasznot, mely mind a közönség, mind egye­sekre ezen vállalatból háramlik. Az első magyar iparbank f. é. márcz. 4-én, és a budai takarék­pénztár ugyancsak márcz 10-én fogja rendes közgyűlését tartani. A budapesti alagútnak f. é. január hóról közzétett kimutatása igen kedvezőnek mondható, és összevettetvén a mult évi január bórái való kimutatással, mintegy 500 frtnyi többlet tűnik ki; ugyanis 1866. januárban a bevétel volt 2615 frt 46 kr. 1865. „ „ „ 2182 „ 27 „ tehát a többlet 433 frt 19 kr. Szintily kedvező a budapesti lánczhid havi kimutatása: 1866. január hóban . . . 31,916 frt 58 kr. 1865. „ ., ... 26,355 „ 70 „ többlet 5560 frt 88 kr. Üzleti Szemle. Pest, febr. 18. A gabonaüzlet a lefolyt héten igen csekély volt. A forgalom alig emelkedett 35—40,000 mérőre, mi mellett az árak következőkép ala­kultak : b u z a bánsági 85—86 fontos 3 ft 15—3 ft 20 krig, 87—88 fontos 3 ft 30—3 ft 40 krig; tiszai 85—86 fontos 3 ft 15—3 ft 20 krig, 87—88 fontos 3 tt 30—3 ft 40 krig, 89-90 fontos 3 ftöOkr; bácskai 85—86 fontos 3 ft 15—3 ft 20 krig; pest melléki 3 ft 20—3 ft 30 krig, 88—89 fontos 3 ft 40—3 ft 50 krig; fehérvári 87—88 fontos 3 ft 30—3 ft 40 krig. Rozsban lanyha az üzletmenet, Németország szá­mára vétetett körülbelül 10,000 mérő 78—81 fontos 2 ft 10—2 ft 20 krig. Árpában nem fejlődött nagyobb üzlet. Sörfőzésre való 70—-72 fon­tos 2 frt 10 kr—2 frt 25 krig, etetésre való valamivel keresettebb 68 —70 fontos 1 frt 45—1 frt 50 krig. Kukoriczában szilárd a han­gulat, régi 78—82 fontos 1 frt 85—1 frt 90 krig, uj bánsági 1 frt 90— 1 frt 95 krig. Zabban csendes az üzlet, régi 48—50 fontos 1 frt 15 —1 frt 23 krig, uj 45—46 fontos 1 frt 14—1 frt 16 krig. A liszt­üzlet élénktelen, miután a külföld részéről megbízások nem érkez­tek. A „Pannónia" gőzmalom nem változtatta árait. Gyapjúban sem jött létre nagyobb üzlet. Németország számára 200 mázsa fésűs gyapjú kelt el. Szeszben lanyha az üzlet, ára 36 kr. Nyersrepeze­olajban pang a kereskedés, ára 30 frt, finomított 31l/2 frk Disznó­zsírban szilárd a hangulat, emelkedő árak mellett. Eladatott körül­belül 1500 mázsa 35 frttal. A hét végével azonban kissé lanyhábbá vált az üzlet s csak 34 y2 fttal fizették. Szalonnában lanyha a han­gulat, ára 23 V4 ft. Szilvában nagyobb üzlet nem jött létre első rendű ÍO1/^—10x/2 ftig fizettetett, a többi termények el vannak hanya­golva. Cs. A szombati bécsi gabonabörzéről következő tudósítást vettünk : Lanyha üzletmenet mellett az árak alig tarthatták fenn magukat a mult hét színvonalán s átlagosan 5 krral csökkentek. A forgalom 20,000 mérőt tett. Zab nem változott. Árpa kerestetett a kivitel szá­mára. Az árak Győrben átadandó árukért következők voltak : buza bánsági 88—89 fontos 3 ft 55 — 3 ft 70 krig, bácskai 85—86—87 fontos 3 ft 15-3 ft 25 krig. Rozs 79—81 fontos 2 ft 25—2 ft 35 krig. Ár­pa 70—72 fontos 1 ft 60-1 ft 80 krig. Zab régi 50—52 fontos 1 ft 22—1 ft 26 krig, uj 45—47 fontos 1 ft 15—1 ft 18 krig. Kukori­cza régi 1 ft 75—1 ft 90 krig. A győl'i takarékpénztár f. hó 8-dikán tartott közgyűlésében tett jelen­tés szerint az összes forgalom a lefolyt évben 2,221,709 frt. 58 krra rúgott, miből 16,519 frf, 30 krnyi nyeremény került. A tartalékalaphoz csatolt 2943 frt. 86 kr., és jótékony czélokra fordított 1*77 frt. 54 kr. levonásával még 10597 frt. 90 kr. maradt rendelkezésre. Ebből tehát minden 200 frtos rész­vény után 41 frt. osztalék jut, 97 frt 90 kr. pedig a f. év számára átvitetik. Uj távirdaí VOnal van tervben Zágrábtól Kreutzra, s innen Kopreiniezen keresztül Kottori-ba a Dráva mellett. Ez uj távírda vonal a Dráva-menti leg­termékenyebb vidékeket közvetlen kapcsolatba hozná a birodalom távirda­bálózatával. A bécsi nemzeti bank legújabb kimutatásából kitűnik, hogy a cs. pénz­ügyi minisztérium az államjavakbeli adóssági részletet, mely 18,639, 995 ftra rúg, teljesen s pontosan törlesztette. Az államadósság törlesztése a lefolyt hé­ten ugyan csak 14,334,500 frtot tüntet ki, de a többi előbb lett lefizetve. Ez által az államadósság még hátralevő része 37,185,222 frt bankjegy- és 10 millió ezüstbeli öszletre apadt, mely ez év végéig még törlesztendő. Mindamellett a bank legújabb kimutatásából nem tűnik ki, hogy a bankjegyforgalom az állam törlesztésével aránylag csökkent volna, a mennyiben ez utóbbi csak 3,897,9 46 frttal lett kevesebb, holott a bank érczpénzkészlete ugyan e héten 1,125,000 frttal növekedett. A bélyegfogyasztás 1865 első felében 8,171,123 frtra rúg, sa tavalyi fogyasztáshoz képest 7,825 frt csökkenést tüntet ki. Akimutatott összes jöve­delemből esik: bélyegjegyekro 7,434,724 frt., kártyákra 91,917 frt., naptá­rakra 10,332 frt., újságokra 335,343 frt., hirdetésekre 29,301 frt., ígérvé­nyekre 81,339 frt., váltókra 188,617 frt. Tanulságos ebből, hogy a szerenese­hajhászat legveszedelmesebb eszközei, az Ígérvények bélyege tetemesen szapo­rodott, holott az újságok és váltók bélyegjövedelme tetemesen csökkent, mi egyrészt az olvasó közönség megapadásának, másrészt a kereskedelmi világ üz­letforgalma csökkenésének tulajdonítható. Az osztrák-olasz kereskedelmi viszonyok változásairól írják, hogy a cs. minisztériumban erősen pártolják a Francziaország által ajánlott osztrák­olasz kereskedelmi szerződés megkötését. Nevezetesen a pénzügyi és kereske­delmi miniszter szólalnak fel mellette komolyan. Legtöbb nehézséget eddig a külügyi minisztérium emelt. 16*

Next

/
Thumbnails
Contents