Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 7. szám - A válaszfelirati bizottmány javaslata

HETILAP i r Megjelenik hétfőn reggél l másfél—két nagy Íven. < Előfizetési díja, akár Budapesten házhoz hordva, akár ; vidékre postán küldve, egész évre 8, fél évre 4, ne\ gyed évre 2 frt. Egy szám ára 20 kr. Hirdetési díj 4 ] hasábos kisbetű-sorért 6 kr. Bélyeg külön 30 kr. „Citius enim emerget veritas e falsitate, quam e confusione." Baco. Szerkesztőség és kiadó-hivatal. Czikkek. levelezések s átalában a lap szellemi részét > illető küldemények ós tudakozások a .szerkesztőséghez ( (Aldunasor. 20 sz.), előfizetési pénzek, reklamatiók ós < hirdetések a kiadó-hivatalhoz (Barátok-tere 7. szám) > intézendők. \ Második évfolyam. 1866~ 7. szám. Pesten, Február 11. Pest, febr. 11. A hazai s bécsi lapokat a harminczas bizottmány által a képviselőház elé terjesztett válaszfelirati javaslat foglalja el, melyet alább mi is egész terjedelmében közlünk. Miután mi is ugy vagyunk meggyőződve, hogy ezen nagyfontosságú okmány, csak a képviselőház tárgyalása által nyerheti legjobb magyarázatát, s miután mi is, habár nem hetekre terjedő, de kimerítő discussiót várunk, mely midőn az egyes részletekben eltérő nézeteket kitünteti, egyszersmind be fogja bizonyítani az egyetértést, mely a feliratban foglalt nagy elvek iránt a nemzet képviselői között létezik; nem tartjuk helyén s idején, hogy a felirati javaslat egyes pontjai iránt nézeteinket előadjuk. Elég ha kimondjuk ; miként ezen felirati javaslat magában foglal mindent, mit törvényhozásunknak a jelen pillanatban kimondani kell és lehet; s azon tiszteletteljes hálában, melyet a fejedelem iránt kimond, s azon határozottságban, melylyel az ország alkotmányos önállásának s a törvényességnek fentartása mellett nyilatkozik, a nemzet általános hangulatának méltó kifejezése. E felirat, mint a „M. V.u mondja, európai esemény, s azért az említett lap azon kérdést veti fel, megüti-e az az európai mértéket? » Mi ugyan azt hisszük, hogy oly okmányok, melyek nem európai viszonyok, hanem belső kérdéseink tisztába hozására szerkesztetnek, teljesen megfelelnek czéljoknak, ha azirónak nézetei tisztán kifejezve, azok által, kikhez intézve vannak, megértetnek; s hogy nem von le semmit a felirat érdeméből, ha az mint nemzeti zenénk egy egész nemzetet lelkesíti ugyan, de az európai journalistákat kivétel nélkül hidegen hagyja; a „M. V." megnyugtatására azonban szívesen bevalljuk, hogy a felirat egy tekintetben legalább lényegesen eltér sok államokmányoktól, főkép olyanoktól, melyek egyszerre több nagyfontosságú kérdésekről nyilatkoznak, — s ez világossága. Meglehet, hogy többen az elveket, melyeket a felirat vall, nem fogják helyeselni — sőt a bécsi journalistika egy része azonnal igy nyilatkozott; — meglehet, némelyek azt óhajtanák, hogy a feliratban több vagy kevesebb mondatnék ki, mint mit az magában foglal; de senki sem fogja állítani, hogy azt nem érti, s az, — mit a barátok s ellenek nyilatkozatai már is kétségtelenné tesznek — egyszersmind a műnek legszebb magasztalása, s legnagyobb érdeme. — Mert, ha e chaosból, melybe a birodalom s hazánk viszonyai bonyolódtak, valami kisegíthet, ha e nagy zavarból uj alakulást várunk, ez meggyőződésünk szerint, mint a világ teremtése, csak a világossággal veszi kezdetét, — se részben a felirat is meg fogja tenni hatását. Kik azt várták — s a nyilatkozatok szerint ugy látszik ilyenek is találkoztak, — hogy mit 17 évnek tévedései zavarbahoztak, azt egy, a kir. trónbeszédre adott válasz, tüstént rendbe hozhatja, s hogy a képviselőház első nyilatkozatában azonnal ki fogja magyarázni nézeteit a mód iránt, melylyel a legfontosabb állami kérdések megoldását kívánja, csalódva fogják érezni magukat, midőn törvényhozásunk ezekre nézve csak azt nyilatkoztatja ki, hogy tárgyalásukhoz haladék nélkül hozzá fog; s miután ugy látszik találkoznak, kik most sem foghatják meg, hogy ennyit haladva, még mindig nem jutottunk vissza 47-hez, egyes hangok felsóhajtanak a parlamentáris kormány megemlítése miatt, mely szerintök csak azok erőszakoskodása által jutott közjogunkba, kik ezen eszmét a „Pesti Hirlap"-ban vitatták; de a józanok nagy száma, kik közé ez izben a bécsi lapok többségét is számithatjuk, elismerik, hogy a felirat magában foglalja azon alapokat, melyekre jövőnk épületét biztosan felemelhetjük, s kik viszonyaink békés kiegyenlítését e törvényhozástól várják, reménynyel néznek működése elé, meg levén győződve, hogy midőn a törvényhozás kiindulási pontul a sanctio pragmaticát s igy azon szerződést fogadta el, melynek egyik főczélja: „hogy a megállapított trónöröklés rendje szerint, egy közös uralkodó alatt álló s feloszthatlanul s elválhatlanul együtt birtoklandó országok és tartományok együttes erővel könyebben és biztosabban ellentállhassanak minden külső megtámadásnak/' sinidőnaz ezen" szerződésben megállapitott kölcsönös jogokhoz s kötelességekhez ragaszkodik, legjobban biztosítja nemcsak Magyarország érdekeit, melynek közjogi s belkormányzati önállása a sanctio pragmaticában biztosíttatik, de érdekeit az összbirodalomnak is, mely létét a sanctio pragmaticának köszöni, s jövőjének biztos alapját csak ebben találhatja. A válaszfelirati bizottmány javaslata. Hódoló tisztelettel mondunk őszinte köszönetet Felségednek azon atyai szavakért, melyekkel a jelen országgyűlést megnyitni kegyeskedett. Tanúsítják e szavak is Felséged alkotmányos hajlamát, melynél fogva nem egyedül saját fejedelmi hatalmával akar intézkedni népeinek sorsa fölött, hanem országainak boldogitására intézett magas törekvéseiben magokat a népeket is meghívja — mint tényezőket: az együttműködésre. Hálaérzettel ismerjük el Felségednek fejedelmi bölcseségét, melylyel az évék óta reánk nehezedett zsibbasztó helyzetnek véget akar vetni. Felséged összehívta országgyűlésünket, hogy a nemzet ismét gyakorolhassa törvényhozási alkotmányos jogát s működhessék a király és haza közös érdekében. Felséged a jogvesztésnek bizalmat ölő, káros elméletét határozottan elvetette, s azzal ellentétben a pragmatica sanctiót, mint közösen elismert jogalapot választotta kiindulási pontul, Felséged kegyelmesen biztosított minket az iránt is, hogy a magyar koronának teljes épségét fel fogja sértetlenül tartani. Igy tette Felséged lehetővé azt, hogy menekülve legnyomasztóbb aggodalmainktól, nyugodtabb lélekkel s a kedvező siker reményével kezdhetünk súlyos bajaink orvoslásához. Mélyen érezzük mi fontos feladatunk rendkívüli nehézségeit. Tudjuk, hogy vannak oly válságos időszakok a nemzetek életében, melyek nemcsak az egyes honpolgárok sorsára, hanem a nemzet egész jövőjére, sőt néha lételére is véglegesen elhatározó befolyással bírnak. Lehet, hogy ily időszaknak küszöbén állunk jelenleg is. Ama lényeges átalakulás után, melyen Magyarország alkotmánya 1848-ban keresztül ment, nyugodtabb viszonyok között is nehézséggel járt volna az egymástól eltérő érdekeknek méltányos kiegyenlítése. Csöndes idők valának szükségesek az átalakulás megszilárdítására, csöndes idők folytán lehetett volna biztosan ítélni az uj rendszer minden részeinek életrevalóságáról. De a rögtön bekövetkezett szomorú események igen korán megzavarták alkotmányos működésünket s lehetlenné tették az elkezdett munka befejezését, a hibák orvoslását és a hiányok czélszerü pótlását. Elő törvény hiányait az élet mutatja ki. Csak az életből merített tapasztalás vezethet biztosan azon eszközökhez, melyekkel a bajt orvosolni lehet. Nekünk erre a sors időt nem engedett, az átalakulás békés fejlődése gátolva lön, s tizenhét év ki lett szakasztva a nemzet alkotmányos életéből. Az idő haladott, a viszonyok bonyolódtak, s mi tétlenségre valánk kárhoztatva; tétlenségre épen akkor, midőn az alkotmányos tevékenység leginkább szükséges volt. A mit e tizenhét év alatt fokonkint pótolni s javítani könnyű lett volna, mindazt most, egyszerre, kivált azok után, a mik időközben történtek, helyrehozni,— sokkal, igen sokkal nehezebb lcend. De a legmagasabb trónbeszéd sok akadályt elhárított, s ez által visszaadta nekünk a bizalmat és azon reményt, hogy Felséged bölcsesége s alkotmányos érzelmei támogatni fognak minket a nehéz munkában. Mi, polgári kötelességünk érzetében, igyekezni fogunk, hogy á. király alkotmányos akarata s a nemzet jogos kiváhatai teljes öszhangzásban és egyesülten valósulhassanak. 13