Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 6. szám

69 nyai is adó alatt nyögnek! igy például az eperjesi kollégium jövedelméből 5—600 forintot veszt el adó fejében. . . Noha a protestánsok iskolái nem proselyták gyűjtésével, hanem erény és ismeret terjesztésével foglalkoznak : mégis immár lo éve, hogy azokra „felsőbb helyről" a felekezetesség bélyegét akarják sütni, hogy ürügy legyen a katholikus ifjúságot a protestáns iskoláktól eltiltani, mely tilalom mig a kath. egyház érdekeit elő nem mozditja, addig a polgárok egyéni szabadságát sérti, s az 1848. 20. t. ez. 4. §-ával, mely szerint „a bevett vallásfelekezetek iskoláiba járhatás valláskülönbség nélkül mindenkinek kölcsönösen megengedtetik," ellentétben áll. . . avagy a 48-ki törvényeknek ezen határozata is veszélyezteti a birodalom nagyhatalmi állását ?!... A kollégium Eperjesen, mely két év múlva fenállásának kétszázados ünnepét fogja ülni, egyike a legfontosabb geographiai helyzettel — s a balsors által legtöbbször látogatott iskoláknak. Valamint Sárosmegye elszlávosodása a csendes üldöztetés gyászos idejébe esik, midőn a kollégiumot majdnem nyolczvan évig zárva tartá a jezsuiták keze : ugy másrészről zengzetes nyelvünk újra terjedését nem csekély mértékben eszközlé a hazafias irányt nem ignoráló főiskola. Különösen emlitendö e helyen az ifjúság körében itt majdnem félszázad óta fennálló, a magyar nyelv mellett a jó izlést is terjesztő „Magyar nyelv művelő társaság." A kollégium érdekei felett, a tanügy körül érdemesült férfiak tekintélyes számából álló „pártfogóság" őrködik; a közvetlen kormányzást két felügyelő és egy igazgató vezeti. A tanári kar jelenleg tizenhat tagból áll. Az oktatás a felgymnásiumban, a tudományos előmenetelhez mulhatlanul kívántató szakrendszer alkalmazásával történik; sőt a munkafelosztás elve némileg az algymnasiumban is érvényesült. Mind a magyar, mind a német nyelvre figyelem fordittatik; kivánatos volna e mellett a szláv nyelv és irodalom (mint önkénytes tantárgy) taníttatását újra fölvenni; ezen készséget szláv testvéreink bizonyára kedvesen vennék, s általa a kollégium és azon ügy nyerne, melyet képvisel. A gymnasiumi polgárok száma évenkint emelkedik. Látogatta a gymnasiumot 1862/3 1863/4 186%-ik tanévben 228 236 254 tanuló. Az érettségi vizsgát kiállotta : 26 36 Ezek közül nem érettnek találtatott : 3 5. A 3 tanfolyamból álló theologiai facultás tanulóinak száma 40 — 45 közt ingadoz. Ennek oka a csaknem mindig egyenlő kilátás a lelkipásztori tér nyerésére, valamint a gyér külső jutalom, mely ezen pályán kínálkozik. ( Az 186l/2ik évben újra megnyílt jogi kar nemcsak azért érdemel említést, mert a jogi pályára folyvást növekedő számban lép — országszerte — az ifjúság, hanem mert a jog-, törvény- és politikai ismeretek terjesztése — főként az autonómiához visszasovárgó hazánkban valódi országos ügy. — Óhajtandó lenne, hogy jogiskoláink ne legyenek a közönséges értelemben vett ügyvéd és hivatalnok szaporító semináriumok, hanem oly intézetek, melyek a jog és törvény tiszteletére, alapos szellemi kiképezésre vezérelnek, s a magasabb tudományosság keresésére ösztönöznek. — Ily szellemben vezetett jogiskolák a bírói és ügyvédi karra kétségkívül nemesitöleg hatnának. Az eperjesi jogi kar hallgatóinak száma fokozatos növekedést tanusit, ugyanis:. 186 % 1862/,, 1863/4 1864/5-ben 43. 58. 62. 83 — jogász íratott be. Vajha a tanári kar is, mely öt taggal kezdte meg működését — arányosan gyarapodnék; hiszen a jogtudományok jelen stádiuma a legigénytelenebb jogakadémián is legalább hat tanár általi képviseltetést igényelne, a következő szakok szerént u. m. 1. római jog, egyházi jog. 2. jogtörténet, encyclopaedia, m. közjog. 3. észjog, büntető jog. 4. ausztriai polgári törvény, váltó és kereskedelmi jog. 5. politikai tudomá- | nyok, statistika. 6. magyar polgári jog és törvénykezés; — tér engedtetvén természetesen az egyéni képesség szerint egyik-másik ^szakot némi eltéréssel kombinálni. 1864 február 23-tól kezdve Eperjesen birói államvizsgáló bizottság létezik -az egyedüli, mely nemkirályi iskola mellett felállíttatott. A mult tanévben megvizsgált 24 végzett jogászt; nem képesítettnek egy sem találtatott. Sajnos, hogy az akadémiákon végzett ifjakra nézve az u. n. „politikai államvizsgát" — minden e részbeli felterjesztés daczára— szükségtelennek s megengedhetetlennek tartja a m. kir. Helytartótanács.— Igaz ugyan, hogy a vizsgáról szóló okirat nem fokozza a tudományt: mégis a szigorú vizsgának a tanulásra ösztönző hatását ifjaink jinaguk i sem tagadják. A politikai vizsga letehetésére, — melynél főleg a nemzetgazdaság és hazánk statistikájának ismerete követeltetnék — ép ugy bocsátani kell az akadémiák polgárait, mint a birói és ügyvédi vizsgához bocsáttatnak, s ezen ifjak méltán kívánják, hogy valamint a jogi, ugy a politikai tudományokban tett előmenetel őket is a szokott módon bebizonyíthassák! A kollégium tudományos segédszerei s gyűjteményei közül első helyen említendő a múzeum, melynek mind természetrajzi mind természettani osztálya, az ernyedetlen természetvizsgáló Hazslinszky Frigyes tanár buzgólkodása folytán szakadatlan gyarapodásnak örvendve, a kollégiumnak valamint ajánlatára ugy büszkeségére s a tanulók nagy hasznára szolgál; ugyan ezek előmenetelét könnyíti Herfurth József történelmi tanárnak nagy gonddal és költséggel gyűjtött éremgyüjteménye, melynek becses darabjai, főleg az Árpádkori pénzeket illetőleg, igen érdekesek. A 22.000 kötettel biró — tehát elég tekintélyes könyvtár- melyet b. e. Szirmay János tetemesen növelt s évenkint 240 forintot kamatozó tőkével dotált — nem rendelkezik oly jövedelemmel, mely csak a legérdekesebb szellemi termények ideje koráni megszerzését is lehe tövé tenné. — Annál nagyobb köszönetet érdemelne a m. t. akadémia" ha—egykori határozatához hiven — nagy érdekű kiadványaiban, melyek' annyi becses szellemi kincset tartalmaznak — a vidéki felsőbb iskolákat — köztük az eperjesi kollégiumot is részesítené. Ez által a tisztelt Akadémia önczélját a tudományok terjesztését, dolgozatainak alig áttekinthető körök általi felkai olását áldásdusan mozdítaná elő. Valamint a múzeum, könyvtár gyarapodása és kívánt gyarapítása, ugy és főleg az ifjúság számának örvendetes növekedése mellőzhet lem'il kívánja az eperjesi kollégium ketszázados barna épületének, mely Pallas népes táborát immár be nem fogadhatja — kijavítását, bővítését. Az építkezés költségeinek fedezése végett — R o c h 1 i t z által ajánlott ausztráliai bazár — az ott megváltozott körülmények miatt létre nem jöhetvén: nem volt található más eszköz, mint a nálunk szaporasága miatt kétes eredményű — jótékony sorsjáték, s a remény azon áldozatkész hazafiasságban, melyre minden közérdekű intézmény hálával emlékeztet. Egyáltalában ki a nem kiráiyi iskolák anyagi helyzetét közelebbről ismeri — sajnálkozni fog a felett, hogy az 1848 : 20. t. cz. 3. §-ának igéi, mely szerint a bevett vallásfelekezetek — iskolai szükségei köz álladalmi költségek által fedeztessenek — még eddig testté nem válhattak. —y—s. Bécsi levelek. VI. líécs, febr. 3. Minél csendesebben lüktet itten a politikai élet, annál élénkebb érdekkel fordul a közvélemény a febr. 15-re kitűzött hitelintézeti közgyűlés felé, annál inkább érzi mindenki, hogy itt nem az a kérdés, vajon néhány ezer hitelintézeti részvényes az 1865-diki couponért tizforintot kapjon-e, vagy — semmit sem, hanem hogy általános, még pedig nemzetgazdasági tekintetben nagyon fontos elv az, melynek ez alkalommal el kell döntetnie. A pénzügyminisztérium köztudomás szerint betiltotta az 1865-ki kamat kifizettetését közgyűlésig, de vajon megengedi-e akkor, ha a közgyűlés a kifizetés mellett nyilatkozik ? Más szóval: valamely részvénytársulat közgyűlése hozhat-e souverain határozatokat, miket a kormánynak egyszerűen csak tudomásul kell vennie, vagy annyira terjed-e a kormány joga, hogy még ily közgyűlési többség határozatát is elvetheti, megsemmisítheti, ha czélszerütlennek találja ? Ennek eldöntésétől függ részvényintézeteink sorsa és minthogy ez intézetek száma Ausztriában elég tetemes, miután az ily részvények a lakosság minden rétegeibe szivárogtak át, megfogható azon általános érdek, melyet ama látszólag másodrendű kérdés Bécsben és alkalmasint az egész monarchiában szült. Első pillanatra azt hinné az ember, hogy a kérdés nagyon egyszerű és a szabadság elve szerint könnyen megoldható. Az állam nem avatkozik a magánosok ügyleteibe, mig ezek a törvény terén túl nem lépnek. Valamint az államnak nincs joga bele szólni az egyes kereskedő ügyeibe, akár jól. akár roszul viszi ezeket j valamint nincs joga a felett őrködni, hogy páldául a szédelgőnek hitel ne adassék, szintúgy —