Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 1. szám

I Habár a megyének hét mezővárosa van, melyek között négy: j Szarvas, Békés, Csaba s Gyula — több mint 20,000 lakossal s külön \ országgyűlési képviselettel bir — a legszükségesebb kézmüveken, egy pár gőzmalmon, sör- és szeszgyáron kivül semmi ipara nincsen. Az eldöntő közgazdasági érdek a föld- s a mezei gazdaság. Földet szerezni haszonbérekre vállalkozni, gazdálkodni e vidéken valódi szenvedély, mely sok más hasznos törekvéseket és foglalatosságokat háttérbe szőrit. A mesterember, valamint az ügyvéd, az orvos, a pap, a tisztviselő — mind mezei gazda, saját hivatása romlására. — E jelenség világosan arra mutat, hogy e vidéken a földmivelés azelőtt igen háládatos volt, a nagy birtokok kivételével az urak meg a paraszt gazdák kezein levő vagyonok többnyire haszonbér s gazdaság által szereztettek. Jelenleg is megvannak az elemek a gazdasági jólléthez; a föld kitűnő, habár az éghajlat szárazsága termékenységét gyakran zsibbasztja; de nagyobb mérvben, mint maga a szárazság, akadályoztatja a vidék vagyonosodását s gazdasági fejlődését a földadó, mely a jövedelemmel kiáltó aránytalanságban áll, továbbá a dohány-monopolium, a mint az jelenleg kezeltetik, s országos bajunk a töke s a kereskedelmi forgalom hiánya; a köznépnél pedig a gazdasági értelmiség nem léte, mert csak annak lehet 'tulajdonítani, hogy az állattenyésztésre semmi gondot sem fordit, takarmányt nem termeszt, szalmáját s a trágyát nagyrészt elégeti. Jellemző hazánk gazdasági viszonyaira nézve, hogy a felsorolt hiányok mellett Békésmegye mégis a jobban mivelt vidékekhez tartozik. Fő terménye a b u z a, mely mennyisége, s mióta a cséplőgépek használtatnak, kitűnő minősége által is ismeretes a gabnapiaczon; a buza után legfontosabb czikk a kukoricza. A dohány termesztése a megyében régi, de egy ideig csökkenvén, két év óta újra terjed, holott a repczevetés a rovarok okozta pusztítások következtében nagyon hanyatlott. Pótolhatná azt a kender, s a lenmag, ha a gazdák c czikkekre kellő figyelmet akarnának fordítani. Mint mindenütt az alföldön, itt is minden községnek vannak szőlői, de az itteni bor rosz minősége mellett, kívánatos volna, hogy inkább a gyümölcsre s a szőlő asztali fajaira fordíttatnék gond, s a vidékfa szintén olcsó hegyi borokkal látná el ma gát. A nagyobb s közép birtokokon a faültetés nagyban halad, a nép azonban még nem tudott vele megbarátkozni, mi miveltségi állapotát szintén jellemzi. Békésmegye a legjobban népesedett megyék közé tartozik, né pessége 190,000 lélek, melynek két harmada magyar; egy négyszög mértföldre 3032 lélek esvén, mi a földértékére s haszonbérletre nagy befolyást gyakorol. Az Ínséges 1863. év előtt a föld értéke s a hazonbér évről évre növekedett. Egy hóid jó minőségű földért 150 fointot,egy hold szántóföld után haszonbér fejében 8—10 frtot lehetettkapni ; most a föld középrésze 100 forint, a haszonbér 5—6 frt. Vannak -azonban esetek, hogy oly földeket, melyek után 1863-ban még holdonkínt 12 ftot fizettek, ugyanazon bérlök öt forinton felül nem akarták kivenni. De azon rugékonyságnál fogva, melylyel az alföldi viszonyok birnak, valószínű, hogy a föld értéke s a haszonbér rövid idő raulva ismét emelkedni fog. Ha Békésmegyét a haszonbér s a föld ára tekintetében hazánk inás'vidékeivel, az ausztriai birodalom örökös tartományaival s a külfölddel összehasonlítjuk — közgazdasági állapotainak oly hőmérőjét nyerjük, mely biztossággal mutatja: a) hogy valamint az egész ország ugy e megye is pénztőkék dolgában igen szegény; mert a hol pénz van, ott búzát s dohányt termő földnek holdja nem kél 100 fton, b) hogy nem termesztünk egy hold földön annyit, a mennyit kifejlettebb gazdasági viszonyok közt másutt tudnak termeszteni; c) hogy a megye piaczi viszonyai nem kedvezők, azaz hogy nincs kereskedése. Ha tekintjük, hogy ezen állapotok mennyire ki nem elégitök s ha ennek következtében azokon javítani iparkodván, ez úton összes társadalmi viszonyainkat emelni akarjuk, önként következik: hogy intensiv gazdaság •által, egészben véve, többet kell termesztenünk, hogy értékesebb czikkeket kell termesztenünk s arról kell gondoskodnunk, hogy azokat jobban értékesíthessük. M eg kell kettőztetnünk ez úton a föld értékét s jövedelmét, hogy az eddigi folyó költségek fedezésén kivül módunk legyen egyrészt tőkésíteni — mert a nélkül haladni s közgazdaságilag fejlődni nem lehet — másrészt pedig az eddigi folyó költségek fedezésén kivül azon magasabb szükségeket is kielégíthessük, melyek a modern miveltség lényegéhez tartoznak. Nézzük már most e vidék szempontjából az eszközöket, melyek e czélok eléréséhez vezethetnek. Mellőzve a nedvességet, melynek előállítására az emberi elmének semmi vagy igen csekély hatása lehet; ha nagyobb terméseket akarunk nyerni, kell, hogy trágyázzunk, mélyebben szántsunk, gépekkel vessünk, a mezei munkát a maga idejében végezzük és elszokjunk a pazarlástól, melylyel a mezei munkák folynak, mi a napszámos és cselédek gonosz hajlamai jnellett, mások tulajdona iránt, a termés több százalékát felemészti. Hogy azt tehessük, több takarmányt kell termesztenünk, az állattenyésztésre, vagy a körülmények szerint a hizlalásra nagyobb súlyt kell fektetnünk, nagyobb vonóerőre kell szert tennünk, értelmes gazdasági személyzetet kell nevelnünk. Békésmegyének tehát, hajtermesztését emelni akarja, szüksége van a) földmivelő iskolára, parasztgazdák és értelmi gazdasági cselédek képzésére ; b) népbankokra s hasonnemü pénzintézetekre, hogy földmivelő népe az uzsorától felszabadíttassék, mely rajta többféle alakban gyakoroltatik; c) a földadó leszállítására, mely jelenleg a földbirtok értéke rovására fizettetik s a tőkésítést és kellő beruházásokat lehetlenné teszi. Mi az értékesebb czikkek előállítását illeti, igaz, hogy a buza vidékünk legbecsesb czikke, mely a szárazsággal, valamint telünk folytonosan változó időjárásával legjobban képes küzdeni; de miután fóldmivelési, valamint kereskedelmi tekinteteknél fogva búzát kizárólag nem termeszthetünk — hústermelésre kell magunkat az eddiginél nagyobb mértékben vetnünk, valamint oly czikkek termesztésére szánni el magunkat, melyek a nagyobb industria mellett, kis területen nagy jövedelmet adnak, s oly conjuncturák közt is szoktak jövedelmezni, mikor a gabnakereskedés pangsroszul fizet. Ezek sorába tartoznak: a dohány> melynek minőségét czélszerü ^bánásmód mellett tetemesen javítani lehetne ha a monopólium visszás kezelése a haladást e téren nem gárolná — a kender, az olaj növények s a heremag. Hogy törekvéseinknek termesztésünk'emelésére mennyiség s minőség tekintetében sikere lehessen kereskedésre s uj piaczokra van szükségeink. De valamint az egész országon, ugy rajtunk is ez irányban csak más kereskedelmi politika s több közlekedési eszközök által lehet segíteni. Vasúti Összeköttetésünk Pesttel, Békésmegyének gazdasági s társadalmi tekintetben nagy lendületet adott, emelte nemcsak gabnakereskedésünket, hanem az eszmék forgalmát is. A pesti piacz azonban oly években, mikor a^gabnakivitel nem éjszakfelé az éjszaki vasúton vagy nyugatfelé Bécsen keresztül megy, e megyére nézve nem kedvező s nem elégséges. Gabnánk szállítása a tengerhez Trieszt felé Pesten keresztül igen drága; Békésmegyére nézve az a 1 f ö 1 d-fi u m e i pálya életkérdés. E pályán mi nemcsak terményeinket a tengerhez s a birodalom déli tartományaiba aránylag olcsón fogjuk szállíthatni j hanem a nagyváradi s debreczeni piaczokat is meg fogjuk nyerni, s FelsőMagyarországgal is egyenes összeköttetésbe fogunk jönni. E vonal számunkra kőszenet is fog hozni s el fogja szoktatni népünket .a trágyaégetéstől, vidékeinket pedig olcsó borral is elláthatja, mi a legjobb antidotum a pálinkaivás egészséget s erkölcsiséget rontó szokásának terjedése ellen. Békésmegyének, valamint az egész alföldnek, egyik nagy hiánya a szárazság; nagy horderejű ügy tehát reá nézve a folyók felhasználása. Oly nagyszerű vállalat azonban túlhaladja egyes megyék erejét. Ha ezt előkészíteni akarnók, ily munkákban jártas mérnököknek kellene az alföldet tanulmányozni s vizsgálni, miként lehetne a Dunát, a Tiszát s mellék folyóit csatornázásra s öntözésre felhasználni. Ily tervezetek kidolgoztatása az ország feladata, melyet azonban nem darabosan, de rendszeresen, nem egy vidék vagy helyiség, de az egész alföld érdekeinek tekintetbe vételével kell megoldani. Említve volt, hogy Békésmegye a nagy birtokok vidéke, minek folytán aristokratikus vidéknek lehetne tekinteni; de egynehány tekintélyes család, melyek cgyrésze másutt is jószágokat bírván, nem lakik a megyében, nem adhatja a 64 Q mértföldnyi területnek e jellemet. E megye nagy községek vidéke levén egyszersmind, demokratikus jellemű, minek természetes következménye, hogy a politikában szabadelvű irányokat követ, a társadalmi téren hive a haladásnak. De épen azért kivánatos, hogy a népnevelésre s erkölcsiségének emelésére minél több gond forditiassék; — mert az, valamint egész országok ugy egyes vidékek gyarapodásának legbiztosabb alapja. Bécsi levelek. XXVH. Bécs dec. 30. . Utolsó levelemre, melyben Lazsánszky gróf hires beszédjének elemzése alkalmával a cseh föderalista politikusokról szóltam, kiket — meleslegesen mondva —elfogultaknak mondtaníjSnem korlátoltaknak,- miként az illetők lefordíták; a