Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 16. szám - Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika

192 tartunk. Minthogy azonban fel van téve a kérdés, kijelentjük; hogy ebben egyes kormány , a nélkül, hogy a szövetség jogaiba vágjon, nem határozhat. 'i würtembcrgi nép-párt" értekezlete, mely húsvét első napján tartott ülésében sajnálattal szemléli a német nagyhatalmasságok szakadását, reméli, „hogy az ausztriai és poroszországi német népnek sikerülend meggátolni a nagyhatalmassági minőségért folytatandó testvérgyilkos háború kitörését; s ha ez meg nem történhetnék, mi, a többi Németország ugyan meg nem gátolhatjuk a háborút, de arra senki s e kényszerítsen minket, hogy abba belevegyüljünk." Ezután felszólítja a szövetségi államokat, hogy csak oly kormánynak szavazzák meg a támogatást, mely a közös képviselet alapján szervezendő szövetséget s ennek alapelvét á népeknek sorsuk felett szabad elhatározását Schleswig-Holsteinban is alkalmazza, annak ellenében, mely azt kétségbe vonja. Felszólítja továbbá az ausztriai és poroszországi testvéreket, hogy a hódítási vágytól és nagyhatalmassági viszketegtől menten ezen eszméhez és a felszólítókhoz csatlakozva, törekvéseket támogassák. A gr. Waldersee-Ügy uj politikai czimülkezd szolgálni porosz és osztrák lapoknak. Nem áll pedig egyébből, mint hogy a fentnevezett porosz őrnagyot elfogták werklis képében, midőn mindennemű útlevelekkel ellátva bejárta s rajzolgatta Cseh- és Morvaország várait. Ez ügyre vonatkozólag irja a bécsi „Wand.", hogy a porosz félhivatalosak belőle politikai tökét akarnak gyártani, s azt helyén valónak találja, csak annyira legalább számba vennék a jó ízlést, hogy ily csekélység miatt rögtön kigyót békát ne kiabálnának. A „Prov. Corr." B i smarck ur öreg gárdája például nemcsak azt hirdeti, hogy e jogtalanság, (t. i. a porosz tiszt elfogatása) miatt számot fognak kérni, hanem úgy találja, hogy ez esemény különös világot vet az osztrák közlönyök állításaira is az iránt, hogy Csehországban katonai készületek nem történnek. Ugyan igy nyilatkozik a „N. Alig. Ztg" s ritkított sorokban „megfelelő elégtételt" követel. Waldersee gróf igazolatlan elfogatása ugyanis — irja az utóbb idéztük porosz reactionarius lap — azon következtetésre jogosít, hogy még erőszaktól sem riadtak vissza, csakhogy kényelmetlen figyelőtől megszabaduljanak. A bécsi félhivatalos „Abendpost", mely természetesen nem igen szőrmentén bán el a porosz félhivatalosokkal meg is felel e lapoknak és irja; „A porosz „Prov. Corr." elfelejti hozzátenni, hogy Waldersee gróf a nevére szóló útlevelén kivül több nem nevére szóló igazolvány birtokában is volt, s hogy jónak látta, az utóbbiakat is bemutatni miután magát a katonai ügyek utáni föltűnő tudakozódásai folytán gyanússá tette, s ha meg is [engednők, hogy nincs ellenére az osztrák érdeknek, ha porosz tisztek Jsajátszemökkel gyözödnekflmeg az osztrák katonai készületekről, melyek a porosz határon folynak, még sem tudtuk, vajon miben rejlik a porosz érdek, miután Poroszország e készületekről kezdettől fogva nemcsak teljesen meg volt ^győződve, hanem terjedelmök s czéluk iránt is tökéletes tudata volt, habár csak is a porosz „Nordd. Allgemein Ztg." ordre de batia 11 e-jából lett volna értesülve. Ugyan mire való még]a szemlátomás a márczius 24-dikörsürgöny s az april 5-dikei jegyzék után?" A dunai fejedelemségek kérdésében legújabb tudósítások szerint a párisi szerződést aláirt hatalmak abban állapodtak meg, miszerint azon esetre, ha a fejedelemségekben a szerződésekkel ellenkező állapot tényleges behozatala kisértetnék meg, ez elégséges ok volna a hatalmak beavatkozására, — s akkor Ausztria és Oroszország fognának megbízatni a szerződésszerű állapot visszaállításával. A bllkurcsli kormány kiáltványa, melyet e napokban tettek közzé, magában igen nevezetes, noha most még csak a mélyebben beavatottak előtt ismert okokból kelt okmány, következőleg hangzik: „Tisztek, altisztek és katonák! A febr. 16-diki nagy tény uj és szerencsés jövő útját nyitotta meg Rumania előtt, és a hadsereg uj és nagy szolgálatokat tett a hazának. Tisztek! altisztek és- katonák! Zászlóitok alatt egyesülve, mint mindig, meg fogjátok védni tudni hazátokat és annak jogait, és elődeitek, kik hajdan Calugereni és Resboeni mellett diadalmasan küzdöttek, büszkék lesznek fiaikra, és titeket áldani fognak. Hazafiságtokra és engedelmességtekre támaszkodva a haza most mindent tőletek vár. Éljen a feloszthatatlan Rumania! Éljen I Filep ! (Aláirva.) Grolesko. Catargiu. Haralambi. Leca hadügyér. E különös hangú s jelenleg csak alig magyarázható tartalmú kiáltvány után még jobban fokozza a figyelmet a hadügyér jelentése, melyben a rumán hadsereg állapotát ismerteti, kijelentvén, hogy a kormány első felhívására 40,000 fegyveres áll készen, ezenkívül még 32 zászlóalnyi kiszolgált katonával, az alakuló nemzetörséggel, 100 ágyúval rendelkezhetik a kormány, s annak idején számithat a kormány arra, hogy minden rumán, ki hazáját szereti és szabaddá akar lenni, e hadakhoz csatlakozik. — Itt azonban az -a kérdés merül fel, ki ellen szól e mérges fegyverkezés ? Tán van valami alapja a török kormány aggodamának, midőn a szerb-oláh tervektől tart, — vagy tán az osztrák-porosz viszály eshetőségei adtak okot e •nyilatkozatokra? Erre azonban a jövő felelni fog, s ha a mai harczias hirek yalók, — tán nem sokára. Es valóban, a mint legújabb bukuresti hirek jelentik, az ideiglenes román minisztérium falragaszok által Hohenzollerni Károly Lajos (porosz) herczeget ajánlja román fejedelemnek. E választás átlalános szavazás utján hathatósan ajánltatik. Hire jár, hogy a herczeg legközelebb el jő, magát személyesen bemutatni. A lakosság e hi rre elégedettnek látszik. A volt minisztereket, Creculesco F1 oresco, Balanesco és Cariagdit a kormány vád alá helyezte. Olaszország fegyverkezése sokszor meg lőn hazudtolva szintúgy az is, hogy Bolognánál és Piacenzánáí összesen 100,000 embert öszpontositnának. Feltűnő azonban, hogy mint Turinból irják, L am a rm o r a körjegyzéket akar kibocsátni, melyben az európai hatalmasságokat arra figyelmezteti, hogy Ausztria velenczei készülődései Olaszországra nézve fenyegetők. — Az olasz király állítólag gyakran és huzamosan értekezik tábornokaival. Napóleon hg Nápolyba ment, hogy Humbert koronaörököst azon értekezletről értesítse, melyet Turinban Viktor Emánuellel tartott vala. Rómában 600—700 franezia katliolikusból álló küldöttség fogadtatott e napokban a pápa által, kihez hódolati feliratot intéztek. Ez alkalommal a pápa igy szólt; „Nemfeledem el, mitjtettek a franezia katholikusok a szent székért. Nem fogom elfeledni, hogy 1848-ban franezia követ segítségével menekültem Graetába, azt sem, hogy franezia tábornok hozta el nekem 1849-ben Róma kulcsait. A rokonszenv bizonyítékai, melyeket a császár kormánya nyújtott, nem fognak eltűnni emlékezetemből. Az emiitett feliratot Rohan Chabot hg nyújtotta át a pápának. A franezia császárnak harczias szándékot tulajdonítottak azon körülményből, hogy a mult napokban a boulognei erdő síkján hadi szemlót tartott. Ujabb tudósítások szerint azonban ez csupán a rendesen megtartatni szokott szemlék egyike volt, — a szemlére a ^sászárné is megjelent. A franezia hadak Mexikóból kivonulása, mint tudva van elhatározott dolog. A kivonulás három rendben megy végbe. Az első csapat kivonul folyó év novemberében, — a második jövő 1867-ik év márcssiusában, — a harmadik ugyancsak 1867 novemberében. Francziaország és Mexikó folytatják azon alkudozásokat, melyek a miramei pénzügyi egyezményt pótolnák, s biztosítékot nyújtanak a mexikói kölcsönt aláirt franezia tőképénzeseknek. -— A mexikói császár párisi követét Don H i d a 1 g o t saját kérelmére állomásáról hazabocsátá, s helyébe különös küldetéssel s egyszersmind a követség vezetésével A lm ont e nagy marsallt küldé Párisba. Vegyes. A M. T. Akadémia elnökévé, tudvalevőleg, Eötvös József báró választatott meg. E megválasztást ő felsége is legkegyelmesebben helybenhagyta. Ennek folytán az Akadémia igazgatótanácsa f. hó 15-én vasárnap gyűlést volt tartandó, melyben a helybenhagyó okmány föl levén olvasandó, a másodelnök megválasztása lesz végbemenendő. Lapunk bezártaig végleges hirt még nem vévén, csak nagy valószínűség szerint Írhatjuk, hogy erre más jeles nevekkel együtt Lónyay Menyhért, az Akadémia s nemzeti irodalon^egyik érdemdús tagja is kiszemeltetett. A budai József műegyetemnél ö felsége Hunfalvy Jánost rendes tanárrá nevezte ki. Hunfalvy, egyik derék tudósunk eddig is mint a kereskedelmi földrajz és statistika magán tanára működött a polyechnikumnál, s végleges kineveztetése által méltán érdemlett jutalmát vette eddigi fáradozásának* A Karácsonyi dijat, mely ez idén vígjátékokra volt kitűzve s 200 aranyra rúgott, az Akadémia ki nem adta. A bírálók a beérkezett hét darab közül egyet sem találtak olyannak, mely formai, drámai és nyelvi tekintetben haladást tanúsítana, pedig ilyennek kell lenni a karácsonyi dijat nyerő munkának. Kettő van a hét között oly darab, mely mégis színpadra méltó : egyiknek „A tévutak" a másiknak „A jóféle magvak kikelnek" a czime. Az öt bíráló egy szónyi kisebbsége az előbbinek, négy szónyi többsége pedig az utóbbinak adta az elsőséget. Majd meglátjuk, melyiknek lesz a színpadon nagyobb hatása, mert reméljük, a mai szinmü-sorvadásos időben, az igazgatóság a középszerű eredetin is kapni fog, kivált miután elég középszerű idegent is színpadra hozat. Irodalom. — Gr. Zichy Ödön, ki a magyarországi, nevezetesen a magyar tengerpart felé vezetendő vasutak körül gyakorlati s irodalmi téren egyaránt buzgóan működik, ujabban is egy német röpirattal lépett a közönség elé, melynek czime: „Mily vonalokra van Erdélynek szüksége ?" E kérdésekre aztán meg is felel szerző, egyúttal történeti vázlatát adván Magyar-Erdélyország vasúti mozgalmainak. Az érdekes füzet Bécsben jelent meg, tartalmára szokásunk szerint még visszatérnünk. Az „Erdészeti és gazdászati lapok" ötödik évfolyamának IV-dik füzete is megjelent, szokott érdekes tartalommal. Füzete élén a német mezőgazdák és erdészek Bécsben, május havában tartandó XXVL gyűlésének programmját s a tanácskozás alá jövendő tárgyak sorozatát adja. Ezt követi egy érdekes czikk, a gabona soros miveléséröl, utána két erdészeti érdekű munkálat; továbbá a különféle ásványtrágyák, nevezetesen a hamufélék ismertetése. Több közérdekű tárgy után a különfélék gazdag rovata zárja be a füzetet,melyböl mutatványul közöljük, hogy gazdasági intézet nyittatott meg leányok számára folyó évi január havában,PoroszországQuedlinburg városában.Czélja ez intézetnek: fiatal leányokat a mezei gazdálkodás, kertmivelés és háztartás különböző ágaival alaposan megismertetni. Az intézet igazgatója Schmidt Paula kisasszony, ki több nagy birtokon mint gazdasszony jó sikerrel működést. Nem ártana —• jegyzi meg erre az „E. és Gr. L." nálunk is a. sok franezia pensionat helyett egy pár ilyen intézetet állítani fel. Képzőművészet. A Széchenyi szobor-pályázatról s zóló utóbbi közlésünkben az