Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 15. szám

177 nak. Miniszter volt s mint ilyen, szabadelviiségéröl ismeretes. 1864. május 2-án visszalépett minden államhivatalból, s mint ilyennek kitünö -szerepe volt Kuza megbuktatásában. Ma az ideiglenes kormány elnöke s ezt kitünö erélylyel folytatja. Gyika János — Juonu Gyika — vulgo Janku kokosát azaz púpos János; mivelt egyéniség, született) 1817-ben. Goleszkunak tanulótársa volt a bukuresti sz. Száva tanodában s később Párisban a műegyetemben, hol három évig tanult. Innen hazatérvén, a későbbi években megyei szolgálatokat viselt nagybátyja védelme alatt. A Kampinianu által szervezett szabadelvűek táborában egyike lön a legkitűnőbbeknek. 1843-ban Jászvásárra ment és tanár lett az ottani egyetemben s egyszersmind jeles dolgozótársa volt az Alexandri és Kogalnicsánó által megindított Progressul czimü szépirodalmi lapnak, melyet Kuza herczeg, politikai iránya miatt később betiltatott. Jászvásárról Bukurestbe jővén, a forradalmi párthoz csatlakozott s fontos szerepet viselt ennek szervezésében. Bibesko herczeg lemondása után 1848-ban Konstantinápolyba küldetett s ott is maradt több éven át Számósi herczeg név alatt. Kuza alatt két izben volt miniszterelnök, egyszer Bukurestben, máskor Jászvásáron. Nem régen irta „Gazdászati beszélgetések" czimü jeles röpiratát, mintán Ő is viszszavonult Kuzától, kinek eltakarítatását és a vér nélkül keresztül vitt forradalmat egyenesen neki tulajdonítja a közvélemény. Ma mint miniszterelnök szerepel és a tegnapi Ronianulban megjelent azon körirata, melyet a külföldi román ügynökökhöz intézett, kitűnő talentumáról teszen bizonyságot. Kogalnicsánó Mihály — Mihailu Gogalnicianu — moldovai történész és publicista, született 1806-ban, Iturio herczeg alatt 1822—28-ig a történelem tanára Jászvásáron, 1838-ban elhagyván hazáját, körutazást tett Német- és Francziaországban, adatokat gyűjtvén hazája történelme megírásához. Előbb a Dacia literariat, azután az Archiva román a-t s később Gyika Jánossal és Alexandrieval a Progressult szerkeszté, e szabadelvű lap legtöbbet hatott arra, hogy Sturza herczeg a czigányokat 1843-ban felszabadította. Kogalnicsánó szorgalmas dolgozótársa volt még ezen lapoknak is: Árpa, Albinaés Románia literara, mely utóbbit Alexandrie Vazul alapított volt. Mint szerkesztő utoljára a Steava Duneriit Dunacsillagát alapította, melyben az Uniót a legmelegebben pártolta. E lap betiltatván Jászvásáron, később Brüszszelben jelent meg franczia nyelven. 1857-ben a moldvai adhoc Divánba követnek lön megválasztvaKuza alatt az ő befolyása mindinkább növekedvén, végre 1860-ban miniszterelnök lett. Románia történelmén kivül — Istoria Romanici 1837 Berlin 8°, franczia nyelven — sok érdekes történelmi adatokat adott ki azon eredeti okiratok után, melyeket a zárdákban fedezett fel. Irt a czigányok eredetéről és nyelvéről is egy értekezést. Az ipar meghonosítására is befolyt, egy posztógyárt állítván Nyámcz városában. Az Unió után Bukurestbe jött s mint követ, mindig a baloldalon állott, később miniszterelnök lett s ö alatta hajtotta végre Kuza 1864. május 2. s 4-én azt az államcsínyt, mely neki ez évben trónjába került. Teli Keresztély — Christian Teli — román forradalmi tábornok, született 1808. Erdélyben, Brassóban. Előbb a darabantoknál százados, azután 1830-ban a rendes hadseregnél ugyanaz. 1848-ban Teli őrnagy volt s a forradalmárok által megnyeretve, zászlóalját ezek rendelkezésére bocsátotta, aláírván Heliád és Goleszkoval 1848. jun. 9/21-én a forradalmárok kiáltványát az Izlár mezején Bukurest mellett. Az ideiglenes kormány őt tábornoknak nevezte ki. Az oroszok bejövetele után Szmyrnába vonult s a Portától tábornoki rangjában és fizetésében megerősíttetett. 1857-ben haza jőfa s az ad hoc Divánban követ és irodafőnök lön. Ezután is több izben volt követ s egyszer kultuszminiszter is. Ma is a szabadelvűek pártjához tartozik. KOOS FERENCZ. Bécsi levelek. xv. Bécs, april 7. Fehér karácsony, zöld húsvét; ezt tartja a közhit és megfordítva, ha karácsonykor szép az idő, húsvét körül zord napok járnak. De honnan van az ? — kérdi fájdalmas hangon a bécsi ember — hogy nekünk mindig és mindig csak zord időnk van ? Karácsonykor is, húsvétkor is és pünkösdkor szintén! Honnan van az, hogy itt nincs három derült, szélcsendes nap egymásután és hogy hideg is van, eső is esik, szél is fú! Iparunk hátra maradt, kereskedésünk pang, pénzviszonyaink szétziláltak, a belpolitika terén igy sem amúgy sem tudunk boldogulni, most pedig még háború is legyen?! Ezen „lamentatiók^-at lehetett hallani nemcsak a nagyhét alatt, hanem a kellemetlen időjárás által elrontott resznye, a másik pedig oly későn, mint az őszi gyümölcs. Az óvatosság tehát nemcsak a felvételnél szükséges, hanem az elbocsátás körül is. Egyébiránt hogy a hívatlanokon oly nagyon kapnánk, s hogy az ilyenek közt professorkodni valami kellemes élet volna: azt ugy gondolom senki sem hiszi. A tanfolyam hosszasága, vagy rövidsége, a pénzalap kérdésével van kapcsolatban. De bármily hosszú legyen a tanfolyam: az előkészület, melylyel a növendék onnan kilép: elég soha sem lesz. A jó színész holtig tanul. Kérdezzétek csak a Talmákat, Seydelmannokat és Claironokat, hogy csak egyetlen lelki mozzanatnak hányszoros gyakorlatra van szüksége, hogy tiszta és szép kifejezéssel léphessen a nyilvánosság elé. Hogy legszükségesebb tantárgyaink közöl egyetlen egy sem hiányzik, s hogy ezek beosztásában a legészszerübb rendet és legtermészetesebb fokozatosságot tartottuk szem előtt, kitetszik azon tantervünkből, melyet egy év előtt a lapokban is közöltünk, s melyet én itt ezennel ismétlek: „Drámai szak I. osztály. Magyar nyelv és verstan. Költészettan. Az aesthetika és lélektan általános része. Tanítja Gyulai P. — A kiejtés szabályozása, fölolvasás, beszéd- és hanggyakorlatok; a szavalat, arcz- és tagjáték elemei, melyekhez anyagul az első félévben müpróza és költemények használtatnak, később szerepek. Tanítja Egressy Gábor és Szigeti J. Amaz főtekintettel a tragoediára, ez a vígjátékra. II. osztály. A drámai költészet elmélete. A magyar történelemből a különböző korszakok jellemzése s a jelesebb magyar színmüveknek alapul szolgáló történelmi események magyarázata. Tanítja Gyulai P. — A színművészet elmélete és gyakorlata együtt. Tanítják Egressy G. és Szigeti J. ül. osztály. A legkitűnőbb drámaírók főbb munkáinak magyarázata, kapcsolatban a hazai és külíöldi drámai irodalom történetével. A világtörténelemből a főbb korszakok jellemzése, s a legkitűnőbb szinmüvéknek alapul szolgáló történelmi események magyarázata. Tanítja Gyulai P. —» Színmüvek előadásának begyakorlása. Tanítják Egressy G. és Szigeti J., az főtekintettel a tragoediára, ez a vígjátékra. Ezzel kapcsolatban: Jelmeztan. és egyéni áleza. Tanítja Egressy G. A hazai és külföldi színészet története. Tanítja Szigeti J." Következik az operai szak. E tervet a „Koszorú" 1865-ki 2-ik száma a többek közt ily észrevételekkel kisérte: „A szinészeti tanodáról már is sok balfelfogást tapasztalhatni. Sokan azt hiszik, hogy a szinészeti tanoda kész művészeket küldhet a színpadra. Vajon kinek jutott eszébe valaha, azt követelni nem egy lyceumtól, hanem egyetemtől is, kogy kész tudósokat adjon a világnak? Hol az a gazdasági iskola, mely kész gazdákkal árasztja el az országot ? A szinészeti tanoda három éves tanfolyama csak alap, csak előkészület, melyet még hosszas tanulmánynak kell követni. A szinészeti tanoda eléri czélját, ha a növendék fejlődésének jó irányt ad, ha tájékozza művészete elméletében és gyakorlatában; ha megtanítja, mit és hogyan tanuljon; ha megismerteti művészete fenségével és nehézségeivel, s átalában tehetségének önerején való fejlődését könnyitni vagy hathatósan előmozdítni törekszik. S még akkor is csak fél sikert vivhat ki, ha növendékei közt nincsenek kitűnő tehetségek, mert az iskola csak fejtheti és képezheti a tehetséget, de nem teremtheti." A mi eljárásunk ezen terv, és a fentebb előadott elvek nyomán történik. A közönség mindezekről kedvezöleg ítélt; mert hogy a növendékek nagy része többet tudott, mint a mennyit tőle a legelső évben jogosan kívánni lehet: azt a vizsgálatok minden elfogulatlan hallgatója elismeri. Igen, mert elég méltányos nem feledni, hogy egy ily intézet előállításához a pénzalap maga nem elég, sem a szállás, sem a bútorok; hogy a testbe lélek is kell. A tantárgyak hosszú sora ott volt a papiroson, de ki adott a tanárok kezébe csak egyetlen tankönyvet ? oly tankönyvet, mely egy művészeti iskola sajátszerű feladataihoz lett legyen alkalmazva ? Senki. A tanórák betoppantak, és folytak egymásután ; tanítani kellett, és ugyanakkor teremteni elő s foglalni rendszerbe a tudományt. Az idő repül, s im egy rövid év után egy ifjú nemzedék játszik a nemzeti színpadon, a meglepett hallgatóság tapsai között. Hogy épen egy színész, a nemzeti színháznak egy igen érdemes tagja volt az, a ki e vizsgálatokból nem bírt egyéb tanulságot kivonni, mint a tanodái eljárás, rendszer és beosztás roszaságát, és azt, hogy a növendékek előadása nem volt egyéb, mint ügyesen betanított bábjáték, és szemkápráztató majmolás: azt igen sajnálom, s még inkább azon kellemetlen kényszerűséget, hogy állításainak alaptalanságát és méltatlanságát nekem, társának, kellett kimutatnom. EGRESSY GÁBOR.