Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 2. szám

POLITIKAI HETILAP s Megjelenik hétfőn reggel \ másfél—Itót nagy Íven. \ Előfizetési díja, akár Budapesten házhoz hordva, akár \ vidékre postán küldve, egész évre 8, fél évre 4, ne, gyed évre 2 frt. Egy szám ára 20 kr. Hirdetési díj 4 l hasábos ki8DetJty[^^ JS&u; Második évfolyam. 1866. ,Citius enim emerget veritas e falsitate, quam e confusione." B a c o. Szerkesztőség és kiadó-hivatal. \ Czikkek, levelezések s átalában a lap szellemi részét \ \ illető küldemények és tudakozások a szerkesztőséghez í (Aldunasor. 20 sz.), előfizetési pénzek, rcklamatiók és : \ hirdetések a kiadó-hivatalhoz (Barátok-tere 7. szám) 5 intézendök. 2. szám. Pesten, Január 8. Pest, jan. 7. Kevés nap múlva törvényhozásunk az ünnepi szünet után újra megkezdi üléseit, s habár a tárgy, mely napi rendjére tétetett, kevésbbé érdekesnek látszik, senki nem vonhatja kétségbe a nagyfontosságot, melylyel a verificatio kérdése, főkép jelen körülményeink között, bir. Azon őszinteséggel, melyet az időszaki sajtó első kötelességének ismerünk, mondjuk ki: hogy az utolsó választások alatt több helyen előfordult visszaéléseknek még azon lelkesedés sem szolgál mentségül, melylyel egyesek saját politikai nézetökhöz, vagy bizonyos személyekhez ragaszkodnak. S miután ebben az 1848-ban megállapított democratikus intézmények, sőt egész alkotmányos szabadságunk legfőbb veszélyét látjuk, s annak egyik hathatós ellenszerét jelenleg csak azon szigorban kereshetjük, melylyel a képviselőház a verificatio egyes kérdéseinél, a választási törvények pontos megtartása felett őrködik: alig ismerünk tárgyat, mely ennél fontosabb. Azon esetben, ha a hiányokat, melyeket az 1848-iki választási törvényben észrevevénk, megjavítani a jelen törvényhozásnak nem állna is hatalmában, a verificatio egyes eseteiben hozott határozatai kétségen kivül a legnagyobb befolyást fogják gyakorolni a jövő képviselőház választásaira, s főkép ezen szempont az, melyből a képviselőház határozatait e kérdéseknél tekintenünk kell. A törvényhozás feladatai között talán a legnehezebb egy oly választási törvénynek alkotása, mely minden követelésnek eleget tegyen. Maga a szabadság, mely alkotmányos országban minden választásnak első kelléke, magával hozza a visszaéléseknek lehetőségét, s ezért alig találunk alkotmányos országot, melynek választási törvényei ellen egyes, és sokban alapos panaszok nem emeltetnének, s hol azoknak megváltoztatása majd a rend, majd a szabadság vagy egyenlőség nevében nem követeltetnék. Ellenben bizton állíthatjuk, hogy a leghiányosabb választási törvény sem idézi elő mind azon rosz következéseket, melyek — ha azt csak theoriában elemezzük — abból következni látszanak. Ha valahol, ugy itt igen sok nem a törvénytől, hanem annak végrehajtásától függ, s a törvény hiányai az emberek jó tulajdonai által javíttatnak meg, mi részünkről pedig erősen meg vagyunk győződve, hogy azon eszközök közül, melyek által a választásokra hathatunk, s melyeknek egyike czélszerű s részletes törvény, másodika a verificatiónak czélszerü elrendezése, az utóbbi sokkal hathatósabb, már csak azért is, mert talán csak ez áll rendelkezésünkre. Tegyünk bármit, soha oly választási törvényt nem fogunk alkotni, mely minden visszaélést lehetlenné tesz. Valamint a census a választónak függetlenségére s képességére nézve soha teljes biztosságot nem nyújthat: ugy bármily részletekbe ereszkedjünk, a megvesztegetés és terrorisalás minden, módjait még sem meríthetjük ki, s az egyes eseteket, melyekben a választás érvénytelenné válik, soha nem értelmezhetjük oly szabatossággal, hogy az által a megvesztegetés lehetlenné váljék, a nélkül, hogy ez által a polgárok szabadsága szerfelett ne korlátoltassék. De ugy rendezni az igazolást, hogy azoknak, kikre az egyes esetek megitélése bizatik teljes függetlenségök, s mégis morális felelŐsségök biztosíttassák: az kétségen kivül a törvényhozásnak hatalmában áll, s ez az, miért a választási visszaélések elleni garantia főkép ebben kereshető. Mint más alkotmányos kérdéseknél, ugy itt is, a legtöbb tapasztalást Anglia nyújtja, s ezeknek nyomán a parlament többször változtatta még ebbeli eljárását. 1770 előtt az öszszes alsó-ház itélt az egyes választások felett. Miután azonban e rendszer mellett a verificatio kérdései pusztán pártkérdésekként tekintettek, melyeknél azok erejöket kisérlék meg, s miután, mint Grenvill e rendszer módositását indítványozva mondá : „a helyett hogy az ügyek eldöntésénél az igazságot tartaná szeme előtt, mind a két párt ugy járt el, mintha szabad volna ugy cselekednie, mint neki tetszik, s mintha az igazság elvei sokat nem köteleznének, hanem mindenki vakon kénye s kedve szerint követhetné hajlamait, s miután némelyek ugyanazon ügyben, mely fölött a legszigorúbb részrehajlatlansággal kellene itélniök, mint részes felek keveredtek a vitába" : az angol képviselőház az emiitett évben azon jogának gyakorlatát, a ház tagjaiból álló külön törvényszéknek engedte át. —Az ülésben jelenvolt tagok közül 33 név húzatott ki sors által, melyek közül a két félnek mindegyike 11 nevet törölhetett, s az ily móclön 11 tagra leszállitott bizottmány határozólag itélt a tárgy felett. Minthogy azonban ezen eljárás sem felelt meg a várakozásnak s e mellett is a párt, mely a sorshúzás napján nagyobb számban voltjelen a bizottmányban, tulsúlylyal birt, s igya pártszellem ezáltal sem záratott.ki; 1839-ben uj rendszer állíttatott fel, mely szerint a verificationalis ügynek vezetése egy bizottmányra bízatván, a garantia nem a sorsban, thanem a résztvevők nagyobb felelősségében kerestetik, s e rendszer, többször javítva s kiegészítve, mostanig használtatik, és teljesen megfelel az czéljának. Anglia nem theoriák, hanem a szükség szerint alkotja törvényeit s ha az institutiók tökélye azon logikai következetességtől függne, melylyel azokban bizonyos elvek alkalmaztatnak : azon ország alkotmánya nem mérkőzhetik azokkal, melyek a franczia forradalom után a kontinensen oly szaporasággal készíttettek. így az angol választási törvények sem felelnek meg a tudomány követeléseinek, s maguknál a választásoknál is sok fordul elő, mit oly országokban, hol a szabadság a rendőrség felügyelete alatt gyakoroltatik, botrányosnak mondanak. És hogy a választási törvények hiányai s azon visszaélések daczára, melyekre az utolsó választások is alkalmat nyújtottak, mégis senki nem állíthatja-, hogy a parlament nem az angol nép törvényesen választott képviselőiből áll, kiknek nagy többsége nem megvesztegetésnek, hanem hontársai bizodalmának köszöni helyét: ez kétségen kivül főkép azon eljárásnak köszönhető, mely ott a választási igazolásoknál alkalmaztatik. Ez biztosítja a nemzetet, hogy legfontosabb jogai felett olyanok őrködnek, kik eskü s becsület által lekötve, az egyes kérdések elitélésében nem pártérdekeiket, hanem birói kötelességöket'tartják szem előtt, s ez az, mi azoknak, kik parlamenti székeiket a törvény által tiltott utakon akarnák keresni, üdvös fékül szolgál; mert kétszer is meggondolja mindenki, mielőtt a megvesztegetés költséges és bizonytalan eszközéhez nyul, ha tudja, hogy ügye egy igazságos biró elé fog kerülni, kire pártállás vagy más eszközök által hatnia nem lehet, s ki minden fáradságának s költségeinek gyümölcsét megsemmisítheti. Es vajon nem gyakorolhátja-e képviselőházunk is ugyanezen befolyást? Nem állítjuk, hogy az eljárás, melyet* -a ház szabályai az igazolási kérdések tárgyalására nézve felállítottak, czélszerű. — Rendszerünk, mely mellett az osztályok a sors által alakulnak, s az oly választások iránti határozat, melyek ellen okadatolt kérvények nyújtattak be, az összes képviselő házat illeti, bővebb megfontolás után, talán nagyon hiányosnak íog találtatni, s lesznek, kik annak átalakítását sürgető^