Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 10. szám

123 39500 ft - kr. . 24 ft 85 kr. 39524 85 Vagyon-mérleg 1865. évre. Vagyon. o. é. frt. kr. Pénztári készlet 18613 3 .Hiteltulajdonosok váltói 255891 — Bankszerű váltók 310854 68 Előlegezések értékpapírokra . . . 39512 ft. — kr. B érmekre 965 ft. — kr. „ árukra ...... 981 ft — kr. Rank- és hitelintézeti utalv. . . Kamatok ezektől az év végéig . Kötelezvény Pest városától .... 1000 ft — kr. Kamat ebből az év végéig . . . . . 30 ft 97 kr. 1030 97 Derintézö bizottmánynál 8958 ft — kr. Kamat és dijakban 327 ft 21 kr. Pertköltségekben 57 ft 76 kr. 9342 97 Alapítási költségek 4176 — Előleges üzleti költségekre 150 — Bútor és eszközök 3408 — Könyv és nyomtatványok 761 54 Bélyeg készlet és követelés 151 — 685362 4 Teher. kr. Részvényesek fizetései a 2-ik kibocsátásra Betételek és tőkésített kamatok . . . Biztosítási alap 18137 frt. 50 kr. kamatja . 1866. évre előfizetett kamatok és dijak Hitelváltók után Bankszerű váltók után Előlegezések „ . L . 630 frt. 38 kr. 3675 frt. 23 kr. 3083 frt. 41 kr. 189 frt. 20 kr. Részvénybélyeg Különfélék . Adó ... 1865-ik évi jövedelem kimutatása. Tartozás. Bizt. alapnak kamatjaira 1- sö félévre 406 frt. 89 kr. 2- ik „ .... . 505 frt. 40 kr. Váltó és előlegezések után járó visszkamatokra . . . Alap. költségek törlesztésére 200000 — 44980 — 396687 99 18767 88 6947 84 3048 — 116 25 170 33 1400 — 13243 75 685362 4 é. frt. kr. 16786 77 912 29 209 98 298 84 2675 88 1400 — 329 6 25 50 Könyv és nyomtatványokra Adakozásokra Tiszti fizetésekre 11370 25 1865. évi jövedelem . . . 13243 75 47162 32 Követelés. o. é. frt. kr. Kamatok és dijakért hiteltulajdonosi váltók után . . . 20290 96 Kamatok és dijakért banküzleti váltók után 18692 30 Kamatok és dijakért előlegezések után 3111 43 Részvény kamatokért 1512 43 Hitelintézeteknél elhelyezett tőkék kamatjáért 1123 63 Pest városánál elhelyezett töke kamatjáért 30 97 Ajándékokért .', ' \ 922 85 Részvény dijakból, bélyeg és a félsz, hányados leszámítása után 1477 75 47162 32 Pest, 1865. december 31. , DiescherAgoston könyvvivő. Pfeiferlstván másodkönyvvivő. A pOZSOIiy-nagysZOIIlbati vaSUt egyik részvényese a „Neue Frankfurter Ztg."-ban arra szólítja föl e vasút részényeseit s elsőbbségei tulajdonosait, gyűljenek össze, hogy az igazgató-választmányt nyilatkozatra birják az iránt, vajon hova lett azon pénz, melyről az 1864-diki közgyűlés olyformán rendelkezett, hogy az elsőbbségi kötvények tulajdonosainak 6 frt osztalék fizettessék ki. Az 1865-diki év eseményei, habár még oly hátrányosak voltak is a vasút körülményeire nézve, amaz alapra visszahatást többé nem gyakorolhattak. Ez alap megvolt, szabályszerüleg a részvényeseké, és senkinek sem áll jogában őket tulajdonuktól megfosztani. A kaníZSa-pécsi Vaspályáról irja a „Z. S.u Közlöny: Hinde és Glaston urak, egyesülve néhány osztrák vállalkozóval, folyamodtak a kanizsa-pécsi vasút épithetése engedményezéseért. Ugyanazon idöhen ezen ház biztositá magának a gazdag vasas szén-medret, s a fent nevezett engedménynek gyors elnyerésénél leköté magát nemcsak a pálya-udvar kiépítését, hanem a kőszén-bányáét is végrehajtani, és pedig ugy : hogy már 1867-dik év végén 10—15,000 mázsa szenet vasutilag elvitettet. A mondott pályaösszeköttetés a steyer vasipar-üzletre nézve életkérdés gyanánt tekintendő. Ugyanis ahoz az igen használható pécsi szenek, csak alig tekintve a 18 métrföldnyi távolságot, igen olcsó áron jutandnak ; és miután Nagy-Kanizsa, végpontja a déli vaspálya-állomásnak : következéskép igen is kifizetné magát az, a steyerhoni vasnak magasra emelt ára pedig azáltal nagyon csökkenne, és az igen fenyegetett vas-iparnak a legjobb fordulatot adhatná. A tiszai Vaspálya szállításainál eddig dívott agiopótlék az L s II. osztályú személyszállításoknál, utazó málhánál s nem áruszállításnak beszámítható egyéb küldeményeknél márczius l-jétől 5°/0-rol 2-re lett leszállítva. Mindenesetre korszerű és helyes intézkedés, noha viszonyaink közt, hol az agio ingadozásait valamennyinknek egyformán kell szenvedni, még a 2°/0-os pótlókot is méltánytalan megdrágításnak tekintjük. Az első magyar általános Biztosító-Társaság Pesten életbiztosítási üzletágának kimutatása 1866. év febr. haváról: Köttetett uj biztosítás halálesetre 318,200 frt. életesetében fizetendő 104,400 frt. Összesen 422,600 frt. Idegen pénznemekben 2000 darab arany és 1000 darab lira. Külföldi réSZVénytárSUlatOk bCDOCSálása iránt a „Volkswirth" olyformán magyarázza az illető osztrák törvényt, hogy az angol társulatokra (united societies) nézve elegendő a bejegyzés, miután ott engedélyezés nem létezik. A viszonyosság elvét következőleg magyarázza : Külföldi társulatok Ausztriában mindazon kiváltságokat élvezik, melyeket osztrák vagy osztrákok által alakított társulatok amaz államban élveznek. Ez elvet a kormány a legszabadelvübben akarja kezeltetni. Azon nehézségre nézve, melylyel idegeneknek Angliában földbirtok szerzése körül kell küzdeni, ugy hirlik , hogy a kormánynak korán sincs szándékában saját területén idegen vállalkozóknak is hasonló nehézségeket gördíteni utjokba. A Dunafejcdelcmségekkel űzött kereskedésről az „Ausztria" következő felvilágosításokat szolgáltat: „A Törökországgal kötött régi kereskedelmi szerződés szerint, melyek a fejedelemségekre nézve is érvénynyel birtak, a kin beviteli tilalmak koránjsincsenek kizárva s a vámok csak a nem tilalmas árukra nézve voltak szervezve. Az ujabb szerződések szerint a beviteli tilalmak csak dohányra és sóra, valamint fegyverekre s lőkészletre szorítkoznak. A Dunafejedelemségek mindinkább fejlődő autonómiája mellett azonban a porta szerződései nem részesültek mind közvetlen alkalmazásban, mire nézve a hatalmasságok részéről bizonyos elnézés gyakoroltatott. így történt, hogy a tilalmak több árura terjesztettek ki, mindamellett valamennyi nemesebb, köztük a magyar s osztrák borok hordókban és palaczkokban, szintúgy a finomabb szeszek is bevihetők. A palaczkokban bevitt bornak vámmal terhelése törvénytelen vala s egy feltűnő (turn-severini) eset alkalmával kárpótlás is adatott. A moldva-oláhországi kormány azonban a belközigazgatás autonómiáját mind nagyobb mértékben igénybe véve oly községi adókat engedélyez, melyek a forgalomra is súlyosodnak s gyakori reclamatiókra adnak alkalmat. E fölött folytak ugyan tárgyalások, de melyek a kormánynak, autonómiájára való hivatkozása mellett eredményhez nem vezettek s igy mindössze arról lehetne szó, hogy a helyi illetékek kellő mértékre szállíttassanak. — A Dunafejedelemségekben legújabban történt politikai fordulatok remélhetőleg ez irányban is gyógyulást fognak hozni az elmaradt nemzetgazdasági ismeretek terjesztése és szabadelvűbb alkalmazása által. Pénzügyi intézkedés hire jár, mely szerint az adóhivatalok oda lesznek utasítva, hogy lejárt szelvényeket is elfogadjanak adófizetésben. Ez annál nagyobb horderejű intézkedés, minthogy általa az állam pénzkezelése egyszerüsíttetvén, a bankjegyek csökkentése kevésbbé volna érezhető. Ha tekintetbe veszszük — irja az uj „Pr." — hogy az adófizetés tetemes forgalmi eszközt von el, mindenesetre könnyebbités az adófizetőkre nézve, ha szelvényeiket nem kell előbb beváltaniok, hanem közvetlenül adófizetésre fordíthatják. A CZakorSzállítások díja az osztrák állam-vasut-társulat részéről a Prága-brünu-bécs-déltiroli vonalokon l5/io krral lett csökkentve mázsa- s mértföldenkint, fólhagyatván egyúttal a 80 mázsányi minimum kikötésével, tehát bármely súlyú egyes szállításokra nézve is áll a csökkenés. Az OSZtrák Vámügyi bizottság f. hó 8-dikán tartja első ülését a cs. kereskedelmi minisztériumban. A pamutszövés képviselői legelsöbben hivattak Össze. A Váltópénzjegyek forgalma 1866. január végével 2.376,437 frtra rúgott. Leguj abb. A magyar országgyűléshez intézett királyi leirat fogadtatásáról azt sürgönyözték Bécsbe, hogy az alsóházban hidegen fogadtatott s kedvező benyomást nem tett. A vasárnapi bécsi lapok vezérczikkei nagyrészt a cseh országgyűlés tárgyalásaival s az ezek folytán tapasztalt mozgalmakkal foglalkozván, érdekre nézve tőlünk kissé távolabban esnek. A királyi leiratot eddig csak távirati kivonat szerint ismerik, és — mondja az uj „Presse" erre vonatkozó czikkében — „a királyi leirat szövege, lehet, többet kevésbbé, érdesen, kevésbbé mereven fejezhet ki. De ha a távirati kivonat tartalmát csak félig-meddig híven adja, ugy nem maradhat fenn kétség a minisztériumban Magyaroarszág iránt jelenleg uralkodó hangulatra nézve. A Dunafejedelemségek kérdéséhez irják, hogy a hatalmasságok értekezlete székhelyéül végleg Páris van elfogadva. Az értekezlet összehívása már a napokban várható. 20*